Macron szerint Ukrajnának helye van a NATO-ban
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az oroszok számára is világossá kell tenni, mit akarnak a háború után, és Ukrajnának ebben kulcsszerepe lesz a NATO mellett, amelyben megvan a maga helye. A francia elnök ezzel lényegében először utalt arra, hogy Ukrajna a NATO tagja is lehetne, bár a tagságot szó szerint nem mondta ki.
Az értelmezést elsősorban ukrán hírportálok hangsúlyozták, de a szavak annak ismeretében is beszédesek, hogy a háború első évében, 2022 végén Macron még lényegében kizárta, hogy Ukrajna a katonai szövetség tagja legyen. Most már úgy beszélt az országról, amelynek helye lehet a NATO-ban, hogy annak van a legnagyobb konvencionális hadereje Európában.
A második ciklusának végén, 2027-ben leköszönő elnök ezzel részben az európai részvétel nélkül, amerikai kezdeményezésre Abu-Dzabiban megtartott orosz-ukrán tárgyalásokra reagált. Ezek után az orosz fél felvetette, hogy kész lenne békét kötni a Donbasz egészéért cserébe, amelyet még nem ural teljes egészében, mert Kramatorszk környékének erődítései egyelőre tartják magukat, és sajtóértesülések szerint cserébe azért, hogy Finnország lépjen ki a NATO-ból.
Oroszország emellett továbbra is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon semmilyen nyugati katonai garanciát biztonságának fenntartására, ne legyen a NATO tagja, és a tagállamok ne tartsanak fenn különleges kétoldalú katonai együttműködést sem az országgal. Ez érdemi garanciát nem jelentene arra, hogy később ne támadná tovább Ukrajnát, amelynek kulturális, nyelvi és politikai értelemben is tagadja önálló létjogosultságát az orosz elnök.
Macron felvetésére az orosz külügyminisztérium szóvivője ironikusan reagált. Marija Zaharova szerint az elemzés Kaja Kallas szakértői vizsgálatára méltó, ezzel az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szúrt oda. Az észt politikus egyébként is szálka Moszkva szemében, hiszen a balti állam Lettországhoz és Litvániához hasonlóan a leghatározottabban elítéli Oroszország háborúját, figyelmeztetve arra, hogy az orosz agresszió Ukrajna bekebelezése után is folytatódhat.
Az orosz narratíva szerint a háborút Ukrajna és az őt támogató európaiak szítják, és most az eszkaláció felé hajlik a francia elnök is. Grigorij Karaszin orosz felsőházi képviselő úgy fogalmazott, hogy Macron nem egészen érti, mit beszél, és ha érti, az nem válik dicséretére.
Macron a nyilatkozatával a 2027 áprilisi elnökválasztásra is üzent, amelynek legnagyobb esélyese Marine Le Pen. A radikális Nemzeti Tömörülés jelöltje és továbbra is meghatározó vezetője korábban már közölte, hogy győzelme esetén fél éven belül felfüggesztené az Ukrajnának nyújtott támogatást. A politikus szerint túl nagy anyagi terhet jelent ez Franciaországnak, amelynek több lehetősége lett volna Ukrajna támogatására, ha Macron elnökségének tíz éve nem teszi tönkre a francia gazdaságot.
