Tényleg az igazságosság, a fejlődés és az őszinteség költségvetése lesz a jövő évi?
A 2027. évi költségvetési törvényjavaslat bevezetője szerint ez az „igazságosság és fejlődés költségvetése”, és a miniszterelnök az „őszinte” szóval is jellemezte. Bár hatalmas elmozdulás történt ezekbe az irányokba, az igazságosság és őszinteség eléréséhez további több ezermilliárd forint átcsoportosítására és tisztességesebb kommunikációra lenne szükség.
Ami jó irányba mutat
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése mindenkinek jó, és a gazdasági fejlődést is elősegíti. Az Európai Tanács állásfoglalásában a gazdasági versenyképesség javítása érdekében szorgalmazta a társadalmi egyenlőség előmozdítását. A törvényjavaslat jórészt ebbe az irányba mutat: béremelések, dupla családi pótlék, adójóváírás a minimálbér kétszereséig, a kisnyugdíjak emelése, nyugdíjas SZÉP-kártya, több forrás az egészségügynek, valamint a nagyvállalatok és vagyonosok nagyobb költségvetési hozzájárulása és a kiskapuk bezárása.
A korrupció visszaszorítását és az előnytelen támogatások felszámolását nemcsak jogszabályi és intézményi változásokkal biztosítja a kormány, hanem számszerű mértékét is tartalmazza majd a költségvetés. A környezet- és egészségvédelem terén is lesz kedvező elmozdulás: jelentős többletforrások jutnak vízügyi és egyéb környezetvédelmi fejlesztésekre, épületfelújításokra és a vasúti közlekedés támogatására. Emelkedik a bányajáradék, a dohány és az égetett szesz jövedéki adója, a vízkészletjárulék, a levegőterhelési díj és a népegészségügyi termékadó bevételi várakozása.
Csökken vagy megszűnik számos, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kétes szerződés és támogatás, köztük az úthálózati koncesszió, a gazdaságfejlesztési támogatások, a vagyonkezelő alapítványok, az ingatlan- és presztízsberuházások, valamint a NER-közeli alapítványok és álcivil szervezetek támogatása.
A cégautóadó emelése időszerű volt, bár az előirányzottnál szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, mert a céges autók juttatása jelenlegi formájában jelentős közpénzpazarlás, társadalmilag igazságtalan, és ösztönzi a környezetszennyezést. A reklámadó emelése szintén üdvözlendő, hiszen a reklámok gyakran félrevezetik a fogyasztókat, torzítják a piaci versenyt, és felesleges vagy káros fogyasztásra ösztönöznek.
Ami rossz irányba mutat
Az őszinteség hiányát mutatja, hogy a rezsicsökkentés fenntartására a költségvetés jövőre 1165 milliárd forintot fordít, miközben ezt az összeget is a lakosság fizeti. A rezsicsökkentés ellene hat az egyenlőtlenségek csökkentésének: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka mintegy másfélszer annyi gázt és 2,5-szer annyi áramot fogyaszt, mint a legszegényebb 10 százaléka, a fával fűtők támogatása pedig összesen mintegy évi 18 milliárd forint. A rezsicsökkentés miatt nehezebben térülnek meg az épületkorszerűsítésre fordított összegek.
Aggályosak az új lakások építésére fordított támogatások is, amelyek elsősorban a jobb módúakat támogatják. Az új lakások 5 százalékos áfája azért is visszás, mert a meglévő lakások energetikai korszerűsítését még mindig 27 százalékos áfa terheli, miközben a meglévő lakásállomány rendkívül rossz állapotban van. Az új lakások támogatása miatt kevesebb pénz és szakember jut a meglévő lakások korszerűsítésére.
Erősen megkérdőjelezhető a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére fordítandó 145 milliárd forintos támogatás. A kiszélesített M1-es autópálya többletforgalma a már ma is túlterhelt M1-M7-es bevezető szakaszára és az M0-s déli szakaszára zúdulna, tovább rontva a helyzetet. Az útépítések támogatása ellentétes a kormány azon elvével, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenységeket támogatja.
Kontraproduktív az üzemanyagok jövedéki adójának inflációkövető emelésének elhalasztása, mert az adó alacsonyan tartása ösztönzi az üzemanyag-fogyasztást. Ez ellentétes az egyenlőtlenségek csökkentésével is: a leggazdagabb 10 százalék mintegy tízszer annyit költ autózásra, mint a legszegényebb 10 százalék.
Hiányzik a törvényjavaslatból az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos támogatások bemutatása, amit az államháztartásról szóló törvény előír, és amit a Költségvetési Tanács is kifogásolt. Ez nemcsak a tisztánlátást lehetetleníti el, hanem megnehezíti a káros támogatások felszámolását is. A kormányzati kommunikációra fordított kiadások csökkentése sem biztos, hogy helyes döntés, mert a lakosság korrekt tájékoztatásához sok pénz kell. A független média támogatását is biztosítani kellene, például az szja egy külön egy százalékának felajánlásával.
