A Magyar Nemzeti Bank elmúlt tíz éve: büszkeségek és botrányok árnyékában
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büszkén tekint vissza néhány meghatározó döntésére az elmúlt évtizedből, például a devizahitelek forintosítására, az aranyvásárlásokra és az alapkamat-csökkentési politikára. Mindezek mellett a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogram (NKP) kiemelt szerepet játszott a gazdaság élénkítésében. Azonban a jegybank legfrissebb pénzügyi botrányai erőteljesen árnyalják ezeket a sikertörténeteket.
Növekedési programok vagy hatalmas kamatveszteségek?
Az NHP keretében mintegy 6400 milliárd forintnyi, rendkívül alacsony, fix kamatozású hitelt biztosítottak 75 ezer hazai vállalkozásnak, hozzájárulva a GDP 5,3 százalékpontos növekedéséhez. Az NKP 1550 milliárd forint keretösszegben vásárolt vállalati kötvényeket, hogy elősegítse a hazai gazdaság diverzifikációját. Bár a számok lenyűgözőek, a kamatkülönbözetekből eredő veszteségek már korántsem festenek ilyen rózsás képet: az MNB saját tőkéje eközben 1700–1800 milliárdos mínuszba került, amely csak tovább erősíti a programok utólagos megítélésének kényes mivoltát.
Alapítványi gazdálkodás: a kritikus pont
A jegybank alapítványaihoz kötődő botrányok az elmúlt hetekben kerültek reflektorfénybe, különösen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései révén. Az ÁSZ vizsgálatai súlyos hiányosságokról számoltak be, különös tekintettel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodására, a kecskeméti Neumann János Egyetem befektetéseire és magának az MNB-nek a működésére. Az alapítványok közös vagyona eredetileg 266 milliárd forintra rúgott, ami az elmúlt évtizedben 130 milliárdos mínusszal szembesült – és ez még csak a „nominális veszteség”.
Kik gazdagodtak ezen a rendszeren?
A jegybank programjai és alapítványai egy szűk kör számára szinte mesés lehetőségeket kínáltak. Matolcsy Ádám, valamint néhány vállalkozói kör látványosan gyarapodott, ingatlanok és üzletrészek formájában szerezve vagyont. Eközben a jegybank által „elosztott” 8000 milliárd forint végső soron az adófizetők vállára nehezedik. A közvetett költségek, legyen szó inflációról, költségvetési hiányról vagy a forint leértékelődéséről, minden magyar állampolgárt érintenek.
Mekkora volt az ár?
A mögöttünk álló időszakban az NHP és az NKP programokat gyakran éltették a gazdasági növekedés zászlóvivőiként, de fontos látni, hogy ezek költsége óriási. A GDP-növekedést szolgáló alacsony kamatokkal nyújtott hitelek – miközben valós segítséget jelentettek bizonyos kis- és középvállalkozások számára – kritikák kereszttüzébe kerültek. Sok esetben bizonytalan, hogy a kedvezményezett cégek valaha képesek lesznek-e visszafizetni a hitelt, vagy hogy valóban hatékony, megtérülő beruházásokra fordították-e a kapott összegeket.
Milyen választ kaptunk?
Matolcsy György szerint az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, de nominális értéken számolva ez csak a tízéves elmaradt hozammal együtt értelmezhető. A reálértéken számolt veszteség 40-50 százalék, ami olyan szintű vagyonvesztést mutat, amelyet nehéz puszta „gazdaságélénkítésként” elkönyvelni.
A kérdés jövője
A jegybank programjait és a hozzájuk kapcsolódó botrányokat valamennyi polgárnak értenie kellene, mert ezek nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kérdések is. A jegybank pénze az állampolgárok közös erőforrása, és a veszteségeket végső soron nekik kell majd pótolniuk valamilyen formában.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/04/10/mnb-nkp-nhp-kamat-hozam-veszteseg-matolcsy-gyorgy
