Húsz EU-tagállam nyilatkozata az LMBTQI jogokról
Kedden húsz európai uniós tagállam kormánya együttes nyilatkozatot adott ki, melyben aggodalmukat fejezték ki a közelmúltban bevezetett LMBTQI-ellenes magyar intézkedésekkel kapcsolatban. A holland külügyminisztérium oldalán közzétett dokumentumhoz olyan országok csatlakoztak, mint Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország, Szlovénia, valamint a benelux államok és a balti országok.
A nyilatkozat tartalma és a részt vevő államok
Az eredeti hírek szerint hétfőn még 14 országról volt szó, de keddről már a franciák és a németek is hozzájárultak a nyilatkozathoz. Az ír külügyminisztériumtól származó információk alapján végül 17 állam aláírásával zárult a keddi nyilatkozat, amelynek hiányzott Ciprus, Görögország és Málta.
Az intézkedések és következményeik
A nyilatkozat megemlíti, hogy a gyermekvédelemre hivatkozva lehetséges megbüntetni a Pride és hasonló események résztvevőit, sőt arcfelismerő technológiát is alkalmazhatnak. Ezen lépések kapcsán az aláírók aggodalmukat fejezték ki a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és a magánélet szabadsága terén.
Az EU alapértékeinek megsértése
A nyilatkozó országok jelezték, hogy ezek az intézkedések ellentétesek az EU alapszerződésének 2. cikkében foglalt alapértékekkel. A magyar hatóságok ellen már folyamatban van egy eljárás, amely kedden Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter meghallgatásával folytatódik.
Felülvizsgálati kérelem
A nyilatkozat aláírói a magyar kormányt arra kérik, hogy vizsgálja felül az említett intézkedéseket, és biztosítsa minden állampolgár emberi jogainak tiszteletben tartását, összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel is. Az Európai Bizottság már korábban eljárást indított a magyar jogszabály miatt, mely a Pride védelmét célozza.
Az uniós politika bonyolultsága
Adam Szłapka lengyel EU-ügyi miniszter a nyilatkozatból való kimaradásukat azzal indokolta, hogy mint a miniszteri Tanács elnökének, a csatlakozás nem szükséges. A helyzet továbbra is dinamikus, a jövőbeli események eredményei pedig meghatározhatják a magyar helyzet alakulását az EU keretein belül.
