Tárgyalások a MOL és a Janaf között: Magyar cég a horvát társaság megvásárlására fókuszál
A horvát Janaf, az olajvezeték-üzemeltető vállalat november 11-én bejelentette, hogy találkozót tartott a MOL-csoport képviselőivel. Az egyeztetés a magyar kormánydelegáció visszatérte után zajlott az Egyesült Államokból, amelynek tagja volt a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is. Különböző információk keringenek arról, mennyi idő haladékot kapott Magyarország Donald Trumptól az orosz olajról való leválásra. A magyar kormány álláspontja szerint az engedmény határidő nélkül érvényes, míg a Fehér Ház egy évre utalt.
Az ülést a jelenlegi helyzet átbeszélése és az új olajszállítási megállapodás előkészítése céljából hívták össze, amint azt a Janaf közleményében olvashatjuk. A MOL is megerősítette a találkozó fontosságát, ám a folyamatban levő tárgyalások részleteit nem osztotta meg.
Kérdések és eltérő nézőpontok
Az ideális olajszállítási feltételek, a mennyiségek és az árak már most is számos kérdést felvetnek a felek között. A MOL számára kulcsfontosságú, hogy tisztázzák a Slovnaft pozsonyi finomítójából érkező olaj szállításának idejét, valamint tartós szerződésszegést emlegetnek a Janaf esetében. A MOL-csoport azon túl, hogy választ keres a fenti felvetésekre, szívesen megvásárolná a Janfot is, amely lehetőséget adna a kapacitások hatékonyabb kihasználására. A horvát fél hangsúlyozza, hogy a Janaf képes lenne jelentős mennyiségű, nem orosz olajat is szállítani a Mol számára.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök is megerősítette, hogy a Janaf szállítási kapacitásai kedvezőbbek lennének, azonban az üzemeltetővel folytatott tárgyalások ritkán zajlanak kedvező légkörben.
A tranzitárak vitája
Az egyik legégetőbb kérdés a tranzit ára, amelyet a MOL úgy érzi, a Janaf a legutóbbi időszakban zsaroló ügyletként kezel. A MOL érvelése szerint a Janaf emelte a csővezeték-használati díjat, ami hatalmas mértékben túllépi a régión belüli más szereplőkéit, anélkül hogy a költségek indokoltnak bizonyulnának. Idén, amikor a világ energiaárainak csökkenése megfigyelhető volt, a Janaf nem tükrözte ezt az árképzésében.
Ellentétben a MOL álláspontjával, a horvát fél hangsúlyozza, hogy áraik minden ügyfél számára azonosak, a környező helyzet ismeretében viszont a magyar partner számára ezek a költségek korlátozó jellegűek. Az ilyen magas tranzitdíjakat sokan „háborús jóvátételként” értelmezik, míg mások a hosszú évek alatt felgyülemlett MOL kontra Janaf viták miatt kialakult helyzetre hivatkoznak.
Több mint egy szimpla üzlet
A MOL ambíciója, hogy a horvát államot rávilágítsa arra, hogy a vezetéki rendszerek magántulajdonban általánosan jellemzőek Európában, és nem állami kézben. Míg a Janaf korábban az INA többségi tulajdonában állt, mára a horvát állami entitások birtokolják a cég többségét, s így a privatizációs folyamatok során csökkentették a magántulajdont.
Bár a MOL folyamatosan napirenden tartja az eladás kérdését, a horvát állam nem tervezi a Janaf értékesítését, sőt, határozottan elzárkózik a gondolattól. A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok bonyolultságát, hanem a két ország közötti politikai dinamikát is tükrözi, amely nem valószínű, hogy közeljövőben pozitív irányba változna.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/11/11/janaf-mol-koolaj-vezetek-adria-ellatas-szankcio
