A Magyar közszolgálati televízió propagandájának legrosszabb esetei
2026. július 5-én, kedden 16 óra körül a M1 csatorna adása leállt, és a nézők egy olyan üzenetet kaptak, amelyben kijelentették, hogy a közszolgálati médiának nem szabad hazudnia, és elnézést kértek azért, hogy éveken keresztül ezt tették. Ez a pillanat a Magyar közszolgálati televízió történetének talán legszégyenteljesebb korszakának végét jelölte, amely után az adás 19:56-kor a magyar klasszikus filmmel, A tanúval folytatódott.
2015. március 15-e után, amikor az M1 hírcsatornává alakult, ez a csatorna a kormány propaganda gépezetének legmegbízhatóbb eszközévé vált. Nap mint nap hozta el a hamis információkat és manipulált politikai üzeneteket a legkisebb településeken élők számára is. Az évek során a közszolgáltató újságírás szakmai és etikai normái többször is megsértésre kerültek. Az alábbiakban összegyűjtöttük az M1 és az MTVA elmúlt 16 évének legmegdöbbentőbb példáit.
Hamishírek gyártása
Beszédes tény, hogy a bíróság megállapította, Dániel Pappot, az MTVA volt vezérigazgatóját hamishírek gyártójaként lehet nevezi. 2011-ben, újságíróként, manipulált híradást készített a közszolgálati média hírműsora számára, amely azt sugallta, hogy Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöldpárti képviselője nem akarta megválaszolni a pedofíliáról tett kérdést, ezért távozott a budapesti sajtótájékoztatóról. Azonban az eredeti, szerkesztetlen felvétel egyértelműen mutatta, hogy Cohn-Bendit hosszú választ adott, és csak azért távozott, mert repülőgépe volt.
2024-ben, már mint vezérigazgató, Papp a közszolgáltatónál adta át az Év Riportere díjat egy kollégájának, aki szintén manipulált hírt készített.
Fekete listás emberek eltüntetése
Ugyancsak 2011-ben Zoltán Lomnici, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének képe elmosódott egy Duna TV és MTV híradóban bemutatott sajtótájékoztató felvételén. Ezt a technikát általában bűncselekménnyel gyanúsított személyek személyazonosságának eltakarására használják, azonban itt egy közszereplő arca került eltüntetésre.
A felvételt később az MTVA videótárába a blurring nélküli verziót töltötték fel, ami azt jelenti, hogy az eredeti adást utólag megváltoztatták. Az MTVA elismerte, hogy súlyos etikai vétséget követtek el, elnézést kértek Lomnicitól, és fegyelmi eljárást indítottak az érintettekkel szemben.
A tüntetők „megtalálása”
2012. január 2-án a budapesti Operaház előtt több ezres tömeg gyűlt össze, hogy tiltakozzon az Orbán-kormány új Alaptörvénye ellen. Az M1 riportere azonban egy üres Andrássy úti szakaszt mutatott, míg a mögötte álló tömeg tüntetői nem voltak láthatók. Az eset nagy felháborodást keltett, amire az MTVA nyilvános magyarázatot adott, elismerve, hogy szakmai hiba történt.
Később a közszolgáltatásnál egyre gyakoribbá vált, hogy nem számoltak be az ellenzéki tüntetésekről, vagy olyan felvételeket mutattak be, ahol csak néhány ember látható.
A háború borzalmai
2026 választási kampányára a közszolgáltató egy új műsort indított „A háború borzalmai” címmel, amely hétfőtől péntekig mindennap kétszer került adásba. A program erős politikai üzenetet közvetített, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.
Főleg az ukrajnai helyzetre összpontosítottak, miközben a katonai sorozásról sugárzott felvételek gyakran nem ellenőrzött Telegram-csatornákból származtak. A műsor jól illeszkedett a Fidesz választási retorikájába, amely állította, hogy a kormányváltás háborúba sodorhatja Magyarországot.
Mindent elmond a képsorozat
A közszolgáltató gyakran szentelt külön figyelmet a politikai üzenetalkotásra, mint például amikor a hírekben virtuális kerítést és őrtornyot használtak, hogy hangsúlyozzák a kormány bevándorlásellenes politikáját. Az efféle vizuális elemek nemcsak a tartalmat erősítették, hanem a hírek megjelenítési módját is propagandává alakították.
Mindezek mellett a közszolgáltató a háború borzalmairól szóló műsorában olyan felvételeket sugárzott, ahol magyar katonák orosz fogságból nyilatkoztak, hangsúlyozva, hogy életüket orosz katonáknak köszönhetik. Az ilyen anyagok bemutatása a Genfi Egyezmény megsértését is felvetheti, mivel a foglyok sebezhető helyzetben vannak.
A teljes kontroll rendszere
Az elections után négy volt közszolgáltatói alkalmazott beszélt arról, hogy a politikai utasítások rendszeresen befolyásolták a hírszerkesztést. Állításaik szerint voltak időszakok, amikor a kormánykritikus sajtó tudósítását tiltották, és csak előre jóváhagyott kérdéseket lehetett feltenni kormányzati eseményeken.
Számos esetben politikai véleményeket nem publikáltak a kormánnyal szemben, és a hírek szerkesztésének irányítását Zsolt Németh, az M1 csatorna akkori igazgatója ellenőrizte. Egyes hírek közvetlenül a miniszterelnöki hivatalból kerültek a közszolgáltatóhoz, míg kiszivárgott hangfelvételek azt mutatják, hogy az irányítás a kormány szempontjait követte.
A mentális manipuláció mestersége
Az M1 hírműsorban a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveit illusztráló propagandavideók használták, amelyek mesterséges intelligenciával készült karaktereket tartalmaztak. Ez a szürreális látvány eltüntette a különbséget a közszolgáltató riportja és a politikai kampányanyag között.
A végső következtetés arról tesz tanúbizonyságot, hogy a közszolgáltató nemcsak a kormány üzeneteit közvetítette, hanem azok eszközévé is vált a komolyabb politikai diskurzus elfojtásának érdekében.
