Furcsaságok a magyar olajimport statisztikában
A magyar olajimport körüli statisztikai adatok a Barátság kőolajvezeték leállása után zavaróbbá váltak. Az orosz kőolajat Ukrajnán áthaladó vezetéken szállították hazánkba, azonban január 27-én egy orosz dróncsapás következtében a szivattyúállomás megrongálódott, és csak április 22-én indult újra a forgalom. Ez idő alatt a magyar és a szlovák kőolajimport elméletileg teljesen leállt.
Meglepetés, hogy a Mol százhalombattai és a pozsonyi finomítók működése nem állt le, mivel különböző forrásokból, elsősorban kőolajtartalékokból és tengeren érkező szállítmányokból próbálták megoldani az ellátást. Az adatok azonban ellentmondásosak; a Mol nem zárta le az olajtartalékait, de február közepére kimerültek, és az Energiaügyi Minisztériumtól a stratégiai készletek felszabadítását kérte. Lantos Csaba energiaügyi miniszter engedélyezte 250 ezer tonna olajkészlet elérhetővé tételét.
Ez a mennyiség a stratégiai tartalék körülbelül 40%-át tette ki, amelyet el is kezdtek használni. Március közepén a készlet hirtelen csökkent, 140 ezer tonnával, így az alacsonyabb szintet érte el, mint az elmúlt nyolc évben bármikor. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) később módosította a számadatokat is: a biztonsági készlet a január végi 630 ezer tonnáról március végére 487 ezer tonnára csökkent.
Mivel a KSH és az Eurostat adatai alapján februárban nem érkezett orosz kőolaj Magyarországra, a Mol szlovákiai importja kifejezetten meglepő volt, hiszen körülbelül 400 ezer tonnát importáltak Oroszországból ebben az időszakban. Eddig sikerült elérni a Moltól, hogy magyarázatot kérjünk a kőolajimport adatairól, de érdemi választ nem kaptunk. A helyzet tisztázására csak annyit tudunk, hogy lehet, hogy az orosz bombázások következtében megmaradt kőolajat hozták be. Ukrajna tárolóiból szivattyúztak olajat, és lehetséges, hogy ezt szállították Szlovákiába.
Március és áprilisi adatok
Márciusban és áprilisban a külkereskedelmi statisztika szerint a kőolajimport 99,2%-a Szlovákiából érkezett, a mennyiség pedig rendkívül alacsony volt. Ilyen kevés kőolajat utoljára tavaly novemberben importáltunk, míg áprilisban az import nem haladta meg a 200 ezer tonnát. Mindezek fényében furcsa, hogy a Barátság ahonnan közvetlenül érkezhetne az olaj, most nem működött, míg az Adria-vezeték működéséről a Mol cégcsoportra vonatkozóan nem érkeztek információk a tengeri olajbehozatallal kapcsolatban. Eddig a Mol a pozsonyi finomító számára importálta a tengeri olajat, amelyet nagyrészt Csehországba exportál, így furcsa, hogy most a szlovák import a fő forrásunk.
A jövőbeli víziók és az amerikai olaj
Az egyik legnagyobb kérdőjel, hogy miért nem látható az amerikai olajimport a statisztikákban, amikor a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is hivatkozott arra, hogy május végéig várhatóan megérkezik az amerikai olaj. Eddig azonban ennek nyoma sem látszik az importstatisztikákban.
Fontos kiemelni, hogy a Mol Dunai Finomítója évi 8,1 millió tonna kőolajat tud feldolgozni, de a 2025-ös tűzeset miatt a kapacitásának csupán 50-60%-át tudják kihasználni. Az elvárt havi kőolajimport eddig nem érte el a kívánt mennyiséget, valószínűleg a vállalati tartalékok felhasználásával próbálták fedezni a különbséget. Az ukrajnai helyzet miatt nem lenne meglepő, ha a Barátság vezetéket ismét sérülések érnék, ami ellehetetlenítené a magyar importot, különösen, hogy az orosz energiahordozóktól való leválás kérdése sem került le napirendről.
A szerb olajvezeték kérdése
Érdekes kérdést vet fel a Szerbiával tervezett olajvezeték megépítése is. Szijjártó Péter külügyminiszter becslése szerint ennek költsége 130 milliárd forintra rúg, azzal a céllal, hogy Szerbia olajfinomítóját orosz olajjal lássák el. Az uniós szankciók azonban keresztbe tehetnek ennek a tervnek is, ugyanis a várható alacsony mennyiség miatt a vezeték használata gazdaságilag nem tűnik életképesnek. A burkolt állami finanszírozás waggónya kérdéses, mivel a Mol nem vállalhatja ezeket a költségeket a projekt során, és valószínű, hogy a község költségvetése sem tudja fedezni a szükséges összegeket.
A kérdésekre nem kaptunk egyértelmű válaszokat, csak idővel derülhet ki, hogy milyen irányban haladnak a dolgok a magyar olajimport terén.
