A férfiak és a fiúk bevonása is kulcsfontosságú a családon belüli erőszak elleni küzdelemben
Világszerte minden harmadik nő átél valamilyen formájú erőszakot élete során, beleértve a szexuális erőszakot és a családon belüli erőszakot is – mondta Tanja Gonggrijp, az Európa Tanács főtitkárhelyettese. Hozzátette: minden ország küzd ezzel a problémával, Magyarország is, ahol már vannak hatályos jogszabályok és működő szolgáltatások, de az Isztambuli Egyezmény ratifikálása lehetőséget teremtene arra, hogy felmérjék, mi működik jól, és hol lehetne javítani.
Gonggrijp 2026 szeptembere óta tölti be a főtitkárhelyettesi tisztséget, korábban Hollandia állandó képviselőjeként dolgozott a szervezetnél, és elnökként vezette az Isztambuli Egyezmény részes feleinek bizottságát. Elmondása szerint sok országban az egyezmény gyakorlatias eszköznek bizonyult: biztosítja a hozzáférést a menedékhelyekhez, a támogató szolgáltatásokhoz és a naponta 24 órában elérhető segélyvonalakhoz, valamint a szakemberek képzésével javítja azt, ahogyan az erőszak áldozatainak segítséget tudnak nyújtani.
Az egyezmény egyik fontos célja, hogy az egészségügyi és jogi szakemberek, a rendőrség és a szociális munkások szorosabban működjenek együtt. Gonggrijp szerint ez az összehangolt munka sokat javíthat az áldozatok ellátásán. A ratifikációt követően független szakértők – a GREVIO, vagyis az egyezmény végrehajtását ellenőrző szakértői csoport keretében – a magyar hatóságokkal és szolgáltatókkal együttműködve mérnék fel, mi működik jól, min lehetne javítani, majd konkrét ajánlásokat fogalmaznának meg.
A főtitkárhelyettes kiemelte a kölcsönös tanulás szerepét is: a részes államok szakértői évente legalább kétszer találkoznak, párbeszédet folytatnak, és megvizsgálják, mely gyakorlatok alkalmazhatók más országokban. Példaként említette, hogy Spanyolországban külön bíróságok foglalkoznak a nők és lányok elleni erőszak eseteivel, Franciaországban, Svájcban és Spanyolországban pedig speciális rendőri egységek működnek ezen a területen.
Arra a kérdésre, hogy az egyezmény milyen hatással lehet a fiúkra és a férfiakra, Gonggrijp azt válaszolta: a családon belüli erőszak nem magánügy, hanem társadalmi probléma, amelynek hatása túlmutat a közvetlenül érintett nőkön és gyerekeken, és kihat a munkahelyekre és az egészségügyi szolgáltatásokra is. Ezért átfogó megközelítésre van szükség, amelyben a férfiak és a fiúk is aktívan részt vesznek a tisztelet és az egyenlőség előmozdításában.
Az erőszak – beleértve a családon belüli és a szexuális erőszakot is – az egyenlőtlenségben gyökerezik, és nem csupán biológiai különbségekről van szó, hanem a társadalmi elvárásokról is, amelyek sztereotípiákat teremthetnek és hatalmi egyenlőtlenségeket erősíthetnek meg – mondta. Ha a kormányok felismerik az erőszak társadalmi vonatkozásait, felkészültebben tudnak fellépni, például az oktatáson keresztül is.
Gonggrijp hangsúlyozta: az egyezményt nem szabad politikai vagy ideológiai eszközzé tenni, a ratifikációról szóló döntés a magyar kormányé, a célnak pedig annak kell lennie, hogy javuljon a nők és lányok, valamint az egész családok élete. Hozzátette, nem ismeri a magyarországi helyzet részleteit, de biztos benne, hogy Magyarországon is számos intézkedés van már érvényben.
Az Európa Tanács egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy felmérje, miben tud segítséget nyújtani, és hogy a kormány részéről van-e igény az együttműködésre – mondta. A szervezet készen áll az együttműködésre, és a ratifikáció lehetővé tenné, hogy ez a kapcsolat magasabb szintre lépjen.
Üzenetként azt fogalmazta meg az ezen a területen dolgozó nőknek, hogy ne hagyják abba a véleménynyilvánítást, és osszák meg tapasztalataikat arról, mit tesznek és milyen nehézségeket látnak. Az erőszakot túlélt nőknek pedig azt üzente: ha van hozzá elég erejük és bátorságuk, próbálják megosztani történeteiket.
