Otthononként kereshető, hány idős ember vár arra, hogy felvegyék idősotthonba
Országosan 100 férőhelyre 103 jelentkezés jut az idősotthonokban – derül ki abból a közérdekűadat-igénylésből, amelyet egy szakportál nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz. A válaszok alapján a várólista otthononként is megismerhető.
2026. szeptember elején 63 903 várakozó jelentkezés volt az idősotthonokba és gondozóházakba, ami 22,2 százalékkal több, mint január elején. A növekedés egy része abból is adódhat, hogy több otthon jelentett várakozót: januárban 612, szeptemberben 687 telephely szerepelt az adatokban.
A legnagyobb nyomás Győr-Moson-Sopron megyén van, ahol 100 helyre 186,8 jelentkezés jut. A helyzet Hajdú-Bihar megyében a legjobb, ott 49,2 jelentkezés esik 100 férőhelyre.
A leghosszabb várólisták a következők: a kecskeméti Margaréta Otthon (1 254), a Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Úti Idősek Otthona Budapesten (1 249), a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona Budapesten (1 168), a Fővárosi Önkormányzat Halom Utcai Idősek Otthona Gergely utcai telephelye Budapesten (800), valamint a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Nyíregyházán (727).
309 otthon fenntartója nem jelentett várakozót. Mivel egy ember több otthonba is jelentkezhet, a számok jelentkezéseket mérnek, nem embereket. Az pedig, hogy egy fenntartó nem jelentett várakozót, nem jelenti biztosan, hogy van szabad hely.
Pest megyében van olyan idősotthon, ahol az átlagos várakozási idő három év, Fejér megyében pedig 2–4 év is előfordul. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthonában 2000-ben még nagyjából 39 840 embert láttak el, 2025-ben már 57 427-et.
Mindez összefügg a demográfiai és társadalmi változásokkal. Magyarországon a népességfogyás mellett meghatározó trend az időskorúak számának és arányának növekedése, amelynek egyik oka a várható élettartam emelkedése. Az időskorúak társadalmon belüli aránya 1990 és 2024 között 13,5 százalékról 20,7 százalékra nőtt.
