Takács Péter: Az elmúlt négy év eredményei és kihívásai az egészségügyben
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára nyilatkozott a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján, ahol részletesen beszélt az elmúlt négy év munkájáról. Az államtitkár elmondta, hogy a kitűzött céljainak körülbelül 70 százalékát sikerült elérnie, amelyet az EconomX beszámolójából is megtudhatunk.
Az elért eredmények között szerepelnek a szakmai bérrendezés és a szakápolói bérfelzárkóztatás, a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, valamint az online időpontfoglalás és a vastagbélrák-szűrés bevezetése. Emellett az iskolai egészségnevelés kezdeményezése is figyelemre méltó lépés volt. „Jó munkát végeztünk az elmúlt négy évben” – hangsúlyozta Takács.
Mindazonáltal, az államtitkár észrevette, hogy vannak még visszásságok a rendszerben. Például, hiába fektettek be 26 milliárd forintot képalkotó diagnosztikai eszközök vásárlásába és 20 milliárd forint pluszfinanszírozásba, az egészségügyi intézmények csupán a potenciálisan kiadható időpontok 15-20 százalékát használják ki. Azok a betegek, akik hetekig próbálják elérni az orvosokat telefonon, miután nem kapnak választ, elégedetlenné válnak, ami hosszú távon nem előnyös a rendszer számára – tette hozzá Takács.
Továbbá említette, hogy tavaly a négyezer milliárd forintos egészségügyi költségvetésből mindössze hatmilliárd forint maradt fel nem használtan. Az idei évre 75-80 milliárd forint plusz forrás kerülhet az egészségügyi ellátás javítására, bár a pontos elosztás még tervezés alatt áll.
Az államtitkár kifejtette, hogy a degressziós sávot bővíteni kívánják 4-ről 10 százalékra, lehetővé téve ezzel, hogy a kórházak a teljesítményvolumen-korlát (TVK) felett végzett ellátásokért magasabb arányú térítést kapjanak. E változtatás becsült többletköltsége 2-3 milliárd forintot érint. Takács a téli időszak tapasztalataira hivatkozva magyarázta meg ezt az új irányt, amikor a traumatológiai osztályokon megnőtt a balesetek száma a havas utakon.
Decemberben a Szent Imre Kórház sürgősségi osztályának helyzete is aggasztóvá vált, miután egy levél kiszivárgása nyomán gyakorlatilag az összes sürgősségi orvos felmondott. A Magyar Orvosi Kamara szerint a kórházban egyre több nehézség adódik a betegek intézményen belüli elhelyezésével, így a sürgősségi osztály valamennyi túlterhelt. Az orvosok tapasztalatai szerint a várakozási idő gyakran a betegek elégedetlenségét okozza, ami nem feltétlenül az orvosok hibája, azonban így is rajtuk csattan a helyszíni feszültség.
A sürgősségi ellátás problémáinak kezelésére a kormány is reagált, arra hivatkozva, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása tehermentesítheti a túlterhelt sürgősségi osztályokat. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára azonban jelezte, hogy a gyakorlatban eddig nem sikerült elérni a sürgősségi osztályok tehermentesítését.
Egy másik kritikus kérdés a hazai kórházakban hagyott csecsemők ügye. 2024 első felében a hátrahagyott csecsemők száma 50-100 körül alakult, míg az év végére ez a szám 280-300-ra ugrott, és elérte a 350-et is. Pintér Sándor belügyminiszter korábban azt ígérte, hogy a helyzet megoldásához december 31. és március 31. között megfelelő intézkedéseket hoznak. Miskolcon már átadtak egy csecsemőotthont, amely 72 gyermek elhelyezésére képes.
Emellett a petesejt-donáció kérdése is napirenden van, amelyben Takács Péter jelezte, hogy már megállapodtak az egyházakkal, de a donorok térítéséről még folyik a vita. A törvényjavaslatot azóta sem terjesztették a parlament elé, ami mutatja a témával kapcsolatos kihívásokat.
