Egy ház, amelyet körülölel a tenger
Pasijah, az 55 éves asszony mindennapjai Indonézia Közép-Jáva tartományában egészen szokatlan körülmények között zajlanak. Otthona, amely immár három és fél évtizede az élete központja, most egy sajátos hajóállomásként is funkcionál. A tenger vize régóta ellepte a környéket, és ma már minden lépése ezt a valóságot tükrözi: amikor kilép az ajtón, azonnal víz áztatja a lábait.
Elhagyott faluból elszánt küzdelem
Pasijah lakóhelye, Rejosari Senik, valaha virágzó település volt, tele veteményesekkel és rizsföldekkel. Ma azonban a falu szinte teljesen elnéptelenedett, a tenger visszafordíthatatlan térnyerése miatt a legtöbben már régen elmenekültek. Pasijah azonban hajthatatlan: „Maradni akarok, kötődöm a házamhoz is,” mondja elszántan, miközben a víz által körbeölelt házát bambuszkötegekkel és törött villanyoszlopokkal igyekszik megerősíteni.
A szárazföld messze van, és a legközelebbi város, Demak, csak hajóval érhető el. Ennek ellenére Pasijah és családja nem tervezi, hogy elköltöznek. A mindennapi életet a természeti kihívások leküzdése határozza meg.
Mangrovefák, mint természetes védelem
Az egyre gyorsuló tengerszint-emelkedés elleni harcot Pasijah természetes megoldással próbálja megvívni. Az elmúlt húsz év során évente körülbelül 15 ezer mangrovefát ültetett el, hogy megvédje otthonát a hullámok és a szél romboló erejétől. Csónakjában, amelyet egy műanyag hordóból készítettek, naponta kievez a vízre, hogy gondozza a növényeket és új csemetéket ültessen.
„Amikor a víz emelkedni kezdett, rájöttem, hogy mangrovefákat kell ültetnem,” meséli. Ezek a fák nem csupán jelentősen lassítják a part erózióját, hanem életet adnak egy új, fenntartható ökoszisztéma lehetőségének is.
A klímaváltozás árnyékában
Indonézia, amely közel 81 ezer kilométernyi partszakasszal rendelkezik, különösen kiszolgáltatott a klímaváltozás hatásainak. Az évek során a tengerszint emelkedési üteme felgyorsult, az indonéz meteorológiai szolgálat szerint az ország partjain évente átlagosan 4,25 milliméterrel nőttek a vízszintek. Néhány kisebb sziget már teljesen eltűnt. A Jáva északi partján tapasztalható talajsüllyedés, amelyet a túlzott talajvíz-szivattyúzás is súlyosbít, tovább növeli a kockázatokat.
A megaprojektek és a helyi ellenállás
Miközben Indonézia vezetése hatalmas infrastrukturális beruházásokkal védekezik – például egy 700 kilométeres tengeri fal megépítésével -, Pasijah és családja inkább a természetre támaszkodik. Helyi erőfeszítéseik, amelyeket a mangroveültetés és a halászat köré építettek, az önfenntartás példái egy klímaváltozás által sújtott vidéken.
Az elszántság határai
Pasijah mindennapjait a bírói magabiztosság jellemzi. „Már nem aggódom az elszigeteltség miatt,” fogalmazza meg egyszerűen. Hozzáteszi, hogy az akadályokat lépésről lépésre küzdik le, miközben a családja átvészeli a viszontagságokat – halásznak, a kifogott zsákmányt pedig a legközelebbi piacon értékesítik. Apránként építik tovább kitartásuk erődjét a morajló tenger szívében.
Forrás: telex.hu/foto/2025/05/03/indonezia-tengerszint-klimavaltozas-mangrove
