Lombikprogrammal mentik meg a püspökfürdői hévízi tündérrózsát
Magyar és román biológusok közös munkával próbálják megmenteni a Partium egyik legfontosabb botanikai kincsét: a püspökfürdői hévízi tündérrózsát laboratóriumi klónozással szaporítanák, új mesterséges élőhelyeken tartanák fenn, majd telepítenék vissza eredeti környezetébe. A Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének munkatársai és diákjai a napokban utaztak Nagyváradra, hogy a helyi egyetem kutatóival közösen, a CleanAIR nevű Interreg program keretében dolgozzanak a növény megmentésén.
A Nagyvárad melletti Püspökfürdőn, a hajdani Pece-tóban évszázadokon át Európa egyetlen természetes termálvízi tündérrózsa-populációja élt. A növényt Kitaibel Pál azonosította 1798-ban, amikor a környék flóráját kutatva megtalálta a meleg forrásokban virágzó egyiptomi lótuszt, amely valójában nem lótusz, hanem egy különleges tündérrózsafaj. A növény élőhelye az 1834-es érmelléki földrengés és az azt követő földcsuszamlás után alakult ki, amikor a Bugyogó-forrás vize természetes tavat duzzasztott a Pece-patakon. A 19. század második felében Flatt Károly évtizedeken át tanulmányozta a Sebes-Körös völgyét, és a Nílusból hozatott lótuszokkal összevetve igazolta a faj rokonságát, már az 1880-as évek végén követelve a meleg vizű rezervátum védelmét.
A váradi Pece-tó és a gőzölgő víz tetején úszó fehér virágok a magyar irodalomban is nyomot hagytak, Ady Endre is írt róla verset. Romániában már 1931-ben szigorúan védett természeti műemlékké nyilvánították a területet. Évtizedekig tartotta magát az az elmélet, hogy a hófehér szirmú, sárga közepű virág a jégkorszak előtti harmadidőszakból itt ragadt élő kövület, amely a feltörő meleg forrásoknak köszönhetően élte túl a lehűlést. Ezt a mítoszt az MTA és a Debreceni Egyetem korábbi genetikai vizsgálatai oszlatták szét: kiderült, hogy a növény megegyezik a nílusi tündérrózsával, és valószínűleg a török hódoltság idején vagy a korai fürdőkultúrával került a térségbe.
A kétezres évek végén és a 2010-es évek elején a környékbeli üdülőhelyek és magánpanziók mértéktelen és gyakran illegális termálvíz-kitermelése miatt a források hozama drámaian lecsökkent. A Pece-tó vízszintje zuhanni kezdett, 2011 végére a meder szinte teljesen kiszáradt, a maradék sekély víz télen be is fagyott, ami a fagyérzékeny növénynél a természetes populáció megsemmisüléséhez vezetett. A tündérrózsa gyakorlatilag eltűnt természetes élőhelyéről, azóta kizárólag a kutatók által kimentett, mesterséges medencékben gondozott egyedek maradtak életben.
A mostani magyar–román együttműködés háromlépcsős beavatkozásra épül. A Cristian Blidar által vezetett nagyváradi munkacsoport elsőként in vitro eljárással, steril laboratóriumi körülmények között, szövettenyészetekből sokszorosítja a növényt. Ez a mikroszaporítási technológia kórokozómentes, genetikailag egységes utódokat állít elő anélkül, hogy a még megmaradt csekély anyaállományt bolygatnák. A második lépésben új, alternatív mesterséges élőhelyeket hoznak létre, valamint a Nagyváradi Egyetem kampuszának tavaiban nevelt állományt készítik fel a túlélésre. Mivel a püspökfürdői eredeti források vízhozama továbbra is bizonytalan, a szegedi és váradi kutatók közösen mérik fel a meleg vizű medencék hőmérsékleti és kémiai paramétereit, hogy pontosan meghatározzák a hosszú távú megmaradáshoz és a későbbi visszatelepítéshez szükséges feltételeket.
A kutatásnak van egy harmadik, gyakorlati iránya is: azt vizsgálják, hogyan takaríthatja el a növény a szennyeződéseket a vízből. A kísérletek szerint a tündérrózsa meglepően jól boldogul a háztartási tisztítószerekből és mosószerekből hátramaradt vegyszerekkel, miközben azt is tesztelik, képes-e megkötni a veszélyesebb, sugárzó anyagokat. A kutatók célja, hogy megerősítsék az állományt, új melegvizes élőhelyeket népesítsenek be vele, és a növény természetes szűrőként tisztítsa a Bihar megyei termálvizeket.
