Uniós energiaszegénységi jelentés: a hazai rezsicsökkentés egyetlen küszöbértékre épül
Az Európai Unió energiaszegénység-kutató szervezete júliusi jelentésében kiterjesztette az energiaszegénység fogalmát: immár a nyári hőség, a hőstressz, a hátrányos lakhatási körülmények és a mobilitási sérülékenység is a mérés részévé vált. A jelentés a pénzügyi-szociális Eurostat-mutatók mellé klímaadatokat és egészségügyi-halálozási statisztikákat is beemel. Eszerint a rosszul szigetelt otthonok és a szélsőséges nyári hőség együttes hatása fokozott hőstresszhez és többlethalálozáshoz vezethet. A kibővített adatkészlet célzott beavatkozásokat tenne lehetővé.
A hazai rezsicsökkentési rendszer ezzel szemben egyetlen küszöbértékre épül: évi 2523 kilowattóra fogyasztás alatt mindenki ugyanazt a kedvezményes, közel 36 forintos kilowattóránkénti árat fizeti az áramért, fölötte pedig a szabályozott, magasabb lakossági piaci ár lép életbe. A rendszer nem tesz különbséget az egyedül élő, panellakásban lakó nyugdíjas és a tudatosan optimalizáló, tehetős háztartás között.
A lakossági szegmens megbízható, idősoros fogyasztóiprofil-adatainak hiánya strukturális probléma: az elosztói és szállítói szabályozás jelenlegi formájában senkinek nincs pénzügyi érdeke a valós fogyasztási minták feltárására. Az elosztói hálózaton alig van okosóra, a rendszerirányító a mért ipari nagyfogyasztók levonása után maradó masszát profilozott lakossági fogyasztásként, hálózati veszteségként és nem technikai veszteségként számolja el.
Az uniós szabályozás ugyanakkor kötelezettségeket ró a tagállamokra: 2026 végéig biztosítani kell a 24 órán belüli kereskedőváltást, az energiaközösségek integrációját és a sérülékeny háztartások digitális azonosítását. A szociális klímaalap 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurós keretet nyit energetikai felújításokra, de csak annak az országnak, amely igazolni tudja, kit és miért támogat.
A KSH adatai szerint az egy háztartásra jutó havi villamosenergia-fogyasztás országos átlaga alig 173,5 kilowattóra. A 2022-ben meghúzott havi 210 kilowattórás küszöb mintegy 20 százalékkal haladta meg az átlagot. A teljes 13–15 terawattórás védett lakossági piacból piaci becslések szerint 2–6 terawattóra piacosítható lenne. A piacosítható rétegen jelenlegi árakon évi akár több mint 200 milliárd forint takarítható meg a 600–1000 milliárd forintos rezsialapból, amely célzott támogatásra és felújításra fordítható.
A gázpiacon az évi 1729 köbméteres keret alatt a gáz ára köbméterenként mintegy 102 forint, felette 767 forint. Az okosmérés penetrációja a gázszektorban gyakorlatilag nulla, a hálózat merev, elméleti hőmérsékleti jelleggörbék alapján számol el, ami utólagos számlakorrekciókat eredményez.
