Csendőrök a templomban: Ingatlanügyből nemzetpolitikai konfliktus a nagyváradi premontrei apátság ügyében
A nagyváradi premontrei apátság ingatlanügyében egyre fokozódik a feszültség, amely a román-magyar politikai viszonyokat is terheli. Az ügy középpontjában a premontrei rend több évszázadra visszanyúló épületegyüttese áll, amely jelenleg a Mihai Eminescu Főgimnázium szomszédságában található. A nagyváradi önkormányzat állítása szerint az apátság által használt helyiségek az iskola részét képezik, így az apátnak el kell hagynia az ingatlant. Ezzel szemben a premontreiek és támogatóik nem csupán ingatlanhasználati vitát látnak a helyzetben, hanem a vallási élet és a kultuszhely fennmaradását is érintő problémát.
Az ügy külön figyelmet kapott, amikor április 14-én a végrehajtó csendőrökkel és rendőrökkel érkezett a premontrei templomhoz, ahol Fejes Rudolf Anzelm apát éppen misét celebrált. Az apátság szerint a hatóságok nemcsak a rendházba, hanem a liturgikus helyiségekbe is behatoltak, ezzel súlyosan megsértve a vallásszabadságot. A beavatkozás során a végrehajtó 30 napos haladékot adott, amely május 14-én járt le. Aznap hívek és politikai támogatók, köztük Toroczkai László és Tőkés László is, összegyűltek a templomnál, hogy védelmezzék az apátságot, de a végrehajtó nem érkezett meg, így a kilakoltatás elmaradt.
Az apát a nagyváradi önkormányzat ellen pert indított, amelyben törvénytelennek nevezte az eljárást, és hangsúlyozta, hogy az ingatlan a premontrei rend székhelye, nem pedig az ő személyes lakóhelye. Az ügy politikai dimenziót is kapott, mivel a Mi Hazánk Mozgalom és más civil szereplők egyre aktívabban próbálják a helyzetet nemzetpolitikai üggyé emelni. Közben a román állam és az RMDSZ kritika kereszttüzébe került, amiért nem léptek fel határozottabban az apátság védelme érdekében.
A körülmények történeti háttere
A nagyváradi premontrei komplexum története 1802-re nyúlik vissza, amikor a premontrei rend tulajdonába került. Az épületegyüttes fokozatosan alakult ki, és a rend mellett valaha oktatási intézmények is működtek benne. A román állam a 20. század elején kisajátította az iskolarészt, és az ingatlan státusza azóta is vitatott. A kommunizmus alatt a premontrei rend területe folyamatosan csökkent, és a rendszerváltás óta sem sikerült rendezni a jogi státuszt.
A problémák akkor kezdődtek el igazán, amikor a nagyváradi önkormányzat európai uniós támogatással felújításokat indított a Mihai Eminescu Főgimnáziumban. A konfliktus során a premontreiek állítják, hogy az önkormányzat a vallási célú helyiségek jogi státuszát figyelmen kívül hagyva von be terek a felújítási projektekbe. A jogi csatározások során felmerült, hogy az apát nemcsak magánszemélyként, hanem egy egyházi intézmény vezetőjeként is használja az épületet.
Az RMDSZ és Mi Hazánk politikai reagálása
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az ügy nem csupán ingatlanvita, hanem magyarellenes fellépés a román állam részéről. Toroczkai László, a mozgalom vezetője, többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktus mögött üzleti érdekek húzódnak, amelyek a terület ingatlanfejlesztéseihez kapcsolódnak. A magyarországi politikai szereplők közül többen is aktívan foglalkoznak az üggyel, míg az RMDSZ kénytelen volt reagálni a kiéleződő helyzetre, bár korábban nem mutattak kellő határozottságot.
Böcskei László, a nagyváradi római katolikus püspök, szintén megszólalt az ügyben, hangsúlyozva, hogy a kialakult helyzet erőszakos eszközökkel választható el a párbeszédtől. A konfliktus tehát nemcsak politikai, hanem vallási feszültségeket is generál, amelyek hosszú távon érinthetik a romániai magyar közösség jövőjét. A történet nyomán felmerül a kérdés, hogy hogyan tudják majd sikeresen érvényesíteni érdekeiket a történelmileg gyökerező confrontációk közepette a felek.
