Európai Energiahelyzet és a Közel-Keleti Konfliktus Hatásai
Az Európai Unió országai az elmúlt 60 nap során jelentős, 27 milliárd eurónak megfelelő összeget, vagyis több mint 9800 milliárd forintot költöttek energiabeszerzésekre a közel-keleti konfliktus következményeként, ugyanakkor a rendelkezésre álló energiahordozók mennyiségében nem tapasztaltak növekedést – hangzott el az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen részéről. Az előadás során, amely során a strasbourgi Európai Parlamentben vitáztak a jelentős geopolitikai helyzetről, von der Leyen figyelmeztetett a helyzet komolyságára.
„Mindannyiunknak szembe kell néznünk a rideg valósággal: a konfliktus következményeinek visszhangjai hónapokig vagy akár évekig fognak tartani” – emelte ki von der Leyen. Ez a megnyilvánulás rámutat a nemcsak a térség, hanem az EU energiapolitikáját is érintő szoros összefüggésekre, figyelembe véve, hogy az elmúlt négy évben már a második jelentős energiaválságot élik meg a tagállamok. A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között elengedhetetlenné vált a függőség csökkentése a behozott energiától, és a hazai, megújuló források, valamint nukleáris energia hasznosításának fokozása.
Kiemelte Svédország példáját is, ahol a megújuló energia és a nukleáris energia magas arányának köszönhetően az áramár emelkedése korlátozott mértékű volt. Az energiaellátás stabilizálása érdekében az utóbbi állam- és kormányfői csúcstalálkozó is ezt a témát vitatta meg, ahol a helyzet kezelése érdekében közös célok kerültek megfogalmazásra a közel-keleti vezetők részvételével.
A csúcstalálkozón való részvételt elmulasztó Orbán Viktor figyelmen kívül hagyása is megérdemli a figyelmet, amennyiben az EU többi vezetője között a béke megteremtése és a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tétele volt terítéken. A résztvevők abban bíznak, hogy a két hónapja tartó háború tűzszünete tartósabbá válik Iránt és Libanont illetően.
Az EU energiapolitikájának továbbfejlesztése során kiemelik a beszerzések és tartalékok jobb összhangba hozását, valamint a legegyszerűbb felhasználók védelmét – ez utóbbi célja, hogy ne növelje a gáz- és olajkeresletet. Von der Leyen figyelmeztetett arra is, hogy a támogatások nem voltak célzottan elosztva, így 350 milliárd eurónyi közpénzt nem hatékonyan költöttek el, ami a legnagyobb szükségben szenvedők helyzetét tovább súlyosbította.
A jelenlegi trendek szerint az áramár alkotóelemei közül a gázé már csak 30%-ot képvisel, így elkerülték az előző évi 70%-os kedvezőtlen helyzetet. Ezzel szemben az Egyesült Államokkal és Kínával való összehasonlításra is figyelmet kell fordítani, mivel az energiafogyasztás arányában még jelentős lemaradással kell szembenézniük az uniós tagállamoknak.
Jelenleg a költségvetésből 300 milliárd eurót fordítanak energetikai célokra, a 2028-ban kezdődő hét éves büdzsé keretein belül pedig további fejlesztések várhatóak, amelyeket az EU csúcstalálkozóján próbálnak összehangolni, még ha Orbán Viktor nem is volt jelen abban a diskurzusban.
Az EP-vitán a magyar választások témája is előkerült, melyről további információk olvashatók a megfelelő fórumokon.
