GVH Kirúgás: Politikai Nyomás és Érdemtelenség
2026. április 28-án kirúgták Berezvai Zombort, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezető közgazdászát. A kirúgás indoklása érdemtelenség volt, amit Berezvai a Partizánnak adott interjújára vezett vissza, ahol politikai nyomást említett a hivatalon belül. A döntést követően Berezvai bejegyzésében arról írt, hogy pályafutása során a GVH-nál töltött hét és fél év végéhez érkezett.
A GVH hivatalos válaszában a kirúgását azzal indokolták, hogy a közgazdász „feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi”. A hivatal közölte, hogy belső vizsgálatot indított Berezvai nyilatkozatai miatt, megállapítva, hogy a politikai nyomásgyakorlásra utaló kijelentései ellentétesek a foglalkoztatási jogviszonyával. A rendelkezésre álló információk szerint a GVH etikai szabályzatát többször megsértette, és ezzel aláásta a hivatal függetlenségét.
Politikai Behatások
Berezvai az április 6-i interjújában megosztotta véleményét a magyar gazdaság három részre osztásával kapcsolatban, kiemelve a NER-es szegmenst, ahol szerinte a GVH nem tudott közbelépni. Ekkor megemlítette az AS Budapest és a Menzies Aviation egyesülését, amelyet a hivatal vizsgálni kezdett, de a vizsgálatot indoklás nélkül leállították. A Fideszhez köthető Kis-Szölgyémi Ferenc érdekeltsége is tükrözheti a politikai akadályokat, amelyekkel a GVH szembesült.
A GVH Álláspontja
A GVH álláspontja szerint Berezvai nyilatkozatai nemcsak a köztisztviselői esküjét sértették, hanem a hivatali függetlenséget is veszélyeztették, amikor a GVH-t a választási kampány részeként próbálta felhasználni. Az etikai szabályok több ízben történt megsértése nemcsak a saját jogviszonya, hanem a hivatal integritása szempontjából is jelentős következményekkel jár.
Az ügy körüli feszültség és a politikai befolyásolás vádja továbbra is napirenden van, ami rávilágít a gazdaság és a politika közötti bonyolult kapcsolatokra Magyarországon.
