Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma véget ér
Több hónapnyi várakozás és politikai feszültség után Sulyok Tamás szombat este bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. Ezzelszámára véget ér a köztársasági elnöki mandátum, ami a törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép. Sulyokot számos kritika érte politikai szereplése miatt, különösen Magyar Péter részéről, aki a választási kampány alatt hevesen bírálta Sulyokot, Orbán Viktor bábjaként jellemezve őt, és felrótta neki, hogy nem lépett fel fontos ügyekben.
Az elnök lemondására vonatkozó első nyilvános felszólítást Magyar Péter az április 12-i választás éjszakáján tette meg, amit többször is megismételt a nemzetközi sajtótájékoztatóján. Magyar találkozót kezdeményezett Sulyokkal, ahol világossá tette, hogy ha az elnök nem távozik önként, akkor az Alaptörvény módosítása révén fogják eltávolítani. Májusban, a parlament alakuló ülésén Magyar Péter beszédében a köztársasági elnöki pozíció megszólításának és Sulyok távozásának szükségességét hangsúlyozta.
Noha a közvélemény-kutatások alapján a magyar lakosság több mint 60%-a támogatná Sulyok lemondását, a parlament végül július 13-án megszavazta az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé tette Sulyok elmozdítását. A Fidesz kérését, miszerint ne írja alá a módosítást, figyelmen kívül hagyva Sulyok öt napon belül végül aláírta a törvényt, jelezve, hogy nem ért egyet vele, de tudomásul vette annak hatályát.
Politikai háttér és Sulyok pályafutása
Sulyok Tamás 2024 februárjában került a köztársasági elnöki posztra, amikor a fideszes többségű Országgyűlés választotta meg, Novák Katalin helyére. Elődje lemondásának hátterében állt, hogy nyilvánosságra került, hogy kegyelmet adott egy pedofíliáért elítélt hivatalnoknak. Sulyok korábban az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, és Orbán Viktor javasolta a jelölését, mint a legmegfelelőbb jelöltet a Fidesz-KDNP számára. Politikai körökben a Sulyokra való jelölést sokan a köztársasági elnöki funkció kiüresítésének részeként értelmezték. Tették ezt a Momentum, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk politikai megnyilvánulásaikban is.
Továbbá Sulyokra nemcsak politikai kritikák, hanem családi háttere miatt is figyelmet fordítottak. Az apjáról tett hamis állításokat a közbeszéd vette górcső alá, míg Dobrev Klára a köztársasági elnököt egy köztörvényes bűnözőként jellemezte egy hajdani ügyvédként végzett tevékenysége miatt.
Sulyok népszerűtlensége és véleményformálása
Sulyok köztársasági elnöki tevékenysége alatt gyakran jellemezték őt súlytalanként a politikai színtéren. A 21 Kutatóközpont felmérése alapján népszerűtlensége a kegyelmi botrány miatt lemondásra kényszerült Novák Katalinéhoz hasonlított. Különösen keltett indulatokat, amikor a hagyományos szilveszteri köszöntőjét – amelyet sokan várták volna – elhalasztotta, és az utcán végzett közvélemény-kutatás során emberek nem tudták, ki a köztársasági elnök.
Amikor Orbán Viktor a civil szervezeteket a pénzügyi poloska metaforájával illette, Sulyok teljes hallgatásba burkolózott. Az államfői hivatal nyilatkozatának zűrzavara tovább fokozta a helyzetet, hiszen a kommunikációs igazgatóság nem tudta, miért nem reagál a köztársasági elnök. A közeljövőben Sulyok utolsó nyilvános megnyilatkozásai során megpróbálta felvenni az egyensúlyt, de ezek a kísérletek nem váltották ki a várt hatást.
A jövő és Sulyok öröksége
A köztársasági elnöki mandátuma végén Sulyok pályafutása módszertani kritikák kereszttüzébe került, politikai szereplésének súlytalansága és körülnézési hiánya miatt. Novemberben félórás időszakra felkeltette a figyelmet, amelyben pingpongozásról és borsófőzelék készítéséről osztott meg posztokat, de ezek inkább a pozíciójának trivializálását erősítették meg, mintsem hatalmas politikai mondanivalóját népszerűsítették volna.
Végeredményben Sulyok Tamás elnöki tevékenysége alatt a köztársasági elnöki pozíció kifejezett kiüresedését tapasztalhattuk, amely a jövő politikai táját is képes formálni. A politikai feszültségek mellett Sulyok távozása új lehetőségeket feltárhat a köztársasági elnök posztjának betöltésére, amit a következő országgyűlési választások során láthatunk majd viszont.
