Sulyok Tamás köztársasági elnök határozata és a jogállamiság kérdése
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke abban a határozatában, amely a 17. Alaptörvény-módosítás kihirdetését elrendeli, komoly aggályokat fogalmazott meg a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveivel kapcsolatban. E határozat megjelenésével és az azt kísérő videós nyilatkozatával Sulyok úgy véli, hogy a módosítás nemcsak jogi, hanem társadalmi szempontból is jelentős következményekkel bír.
A köztársasági elnök hangsúlyozza, hogy bár az Alaptörvény módosítása egyes elemei, például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése, üdvözlendőek, a választójog korlátozása és a közjogi tisztségviselők eltávolítása komoly aggodalmakra ad okot. Az elnök rámutat, hogy a határozat mögött álló szándékok a verbális abúzussal és a politikai kényszerítéssel kapcsolatosak, amelyek már hosszú ideje éreztetik hatásukat a közbeszédben.
Sulyok kifejti, hogy az ilyen jellegű kommunikációs stratégiák célja a közjogi tisztségviselők ellehetetlenítése és elhallgattatása, ami végső soron a demokratikus pluralizmus csökkentését eredményezheti. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, amely már Magyarország jogrendszerének alapjává válik, erre a visszafogott és fenyegető megközelítésre épít.
A köztársasági elnök továbbá társadalmi reakciókról is beszámol, megjegyezve, hogy sokak számára ezek a lépések helyesek, vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogállamiság követelményeinek sürgető figyelembevételére van szükség, mivel a jelenlegi jogalkotási folyamatok ellentétesek a nettó népképviseleti demokráciával.
Sulyok Tamás a határozat zárásaként említi, hogy az Alaptörvény ezen bekezdésének értelmében a köztársasági elnök mozgástere szűk, így csak alaptörvény-módosítással kapcsolatos eljárási mulasztás esetén fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Jelen esetben azonban a joggyakorlat azt mutatja, hogy a szükséges eljárási lépések megtörténtek.
E határozattal Sulyok márciusban aláírja Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelyek súlyos aggályait nyilvánosan kifejezve, eleget tesz alaptörvényi kötelezettségeinek, ugyanakkor a jövő politikai táját is gyermekkorában rajzolja meg.
Tekintettel Sulyok távozására, és a közelgő eseményekre, az új köztársasági elnök megválasztása és a politikai struktúrák átalakulása izgalmas és meghatározó időszakot ígér a magyar politikai életben.
