Nem számítottak rá, hogy ilyen gyorsan halad a munka
Bogdan Andrzej Zdrojewski, az Európai Néppárt lengyel képviselője, az Erasmus-program jelentéstevője a 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési időszakra brüsszeli újságírói beszélgetésen értékelte a magyar egyetemek visszatérését a programba. Elmondta: figyelemmel kísérte az egyetemek politikai kisajátítását, különösen a fővárosban, ami aggodalomra adott okot. Hozzátette: nem számított arra, hogy ilyen gyorsan halad a munka.
Ősztől újra teljes jogú résztvevők
Idén ősztől a modellváltó magyar egyetemek teljesen visszatérnek az Erasmus+ oktatási és ifjúsági csereprogramjába. A tagállami miniszterek 2022-ben tiltották el ezeket minden friss uniós támogatástól. A feltételességi jogállamisági eljárásban a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket is eltiltották az új uniós kötelezettségvállalásoktól, így 2024 őszére már egyik modellváltó egyetemről sem lehetett erasmusozni.
A jelenlegi kormány május végén kötött politikai megállapodást a feltételek teljesítéséről. Nemcsak átalakította a kekvákat, hanem az elvárásokon túlmenően fokozatosan meg is szünteti azokat. Bizottsági javaslatra a tagállami miniszterek október 13-án egyhangúlag megszüntették az eljárást, így megnyílt az út az erasmusos szerződések újrakötése előtt.
Több pénz és rugalmasabb ösztöndíjak
Zdrojewski szerint a következő költségvetési időszak körülményei nem kedvezők a jelentős védelmi kiadások miatt, amelyek az oktatást gyakran háttérbe szorítják. Ennek ellenére az eddiginél kedvezőbb büdzsét próbálnak kiharcolni az Erasmusnak: míg a jelenlegi hétéves időszakban a program költségvetése 26 milliárd euró volt, a következő időszakra az Európai Parlament jelenlegi javaslata már több mint 47,4 milliárd euróról szól.
A legfontosabb cél az volt, hogy rugalmasabb legyen az ösztöndíjak összege, és jobban igazodjon a különböző uniós városokban tapasztalható, folyamatosan változó megélhetési költségekhez. Jelenleg egy Magyarországról Németországba utazó hallgató 600 eurót kap, függetlenül attól, hogy egy kisebb, olcsóbb településre vagy Berlinbe megy. Azt is el szeretnék érni, hogy a támogatások összege kövesse az inflációt, ne inflálódjanak el a hétéves időszak végére. Emellett egyszerűbbé tennék a jelentkezést is.
Senki ne szoruljon ki a programból
Az Európai Bizottság teljes rugalmasságot szeretett volna a források elosztásában, a képviselők azonban határokat húztak. A javaslat kötelezi a bizottságot, hogy a források több mint húsz százalékát a földrajzi elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben lévőkre, a kisebb településeken élőkre, a kirekesztett csoportokra és a fogyatékossággal élőkre fordítsa. A sportra legalább 4,1, az ifjúsági területre és önkéntességre legalább 15, az oktatásra és képzésekre pedig közel 75 százalék jutna.
A fő kedvezményezettek továbbra is a tanuló fiatalok lesznek, de a „harmadik kor egyetemének” nevezett program keretében a nyugdíjasok is részt vehetnének rövid távú képzéseken. A sport területén eddig csak edzők és szakemberek vehettek részt csereprogramokban, ezt a kört a sportolókra is kiterjesztenék, elsősorban az alacsonyabb szinten versenyzőkre, akiknek a 200–300 eurós ösztöndíj nem tenné lehetővé a külföldi utazást.
Új tagok és nehéz tárgyalások
2027 januárjától az Egyesült Királyság visszatér a programba, Svájccal pedig a végéhez közelednek a belső tárgyalások. Felmerült, hogy Kanada az Európai Unió társult tagjaként csatlakozhatna az Erasmus+ programhoz, akár néhány hónapon belül, így még a következő időszak 2028-as indulása előtt. Ez pénzügyi szempontból is erősítené a programot.
Október közepén az Európai Parlament képviselői elfogadták a javaslatot, amelynek Zdrojewski volt a jelentéstevője. Az EP-állásponttal a kezében a lengyel képviselő vezetésével alkudozhat az Európai Parlament a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal a végső szövegről. Az EP-ben széles körű politikai egyetértés alakult ki az Erasmus támogatásáról, a Tanácsnál viszont vannak nehézségek: korábban a ciprusi, majd az ír elnökség is megpróbálta korlátozni a programot.
