Két terület kivételével elmaradt a rendszerváltás a költségvetés kiadási oldalán

Két terület kivételével elmaradt a rendszerváltás a költségvetés kiadási oldalán

által K Sandor

Két területet leszámítva elmaradt a rendszerváltás a költségvetés kiadási oldalán

A Tisza Párt radikális gazdaságpolitikai változásokat ígért a választási kampányban, és a választás után Kármán András pénzügyminiszter is alapvető irányváltás szükségességéről beszélt, a humán tőkébe, különösen az oktatásba és az egészségügybe történő nagyobb beruházásokat hangsúlyozva. A 2027-es költségvetés tervezete alapján azonban az állami kiadások szerkezetében csak mérsékelt elmozdulás látszik.

A 2010 utáni időszakban az állam GDP-arányos összkiadása gyakorlatilag változatlan maradt, miközben a források jelentősen átrendeződtek: a legnagyobb vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális védelem volt, a legnagyobb nyertes a sport, a kultúra és a vallás, valamint a gazdasági célú kiadások. 2024-ben 2010-hez képest a szociális védelemre 5 százalékponttal, az oktatásra 0,6, az egészségügyre 0,3 százalékponttal kevesebb jutott GDP-arányosan, míg a gazdasági célú kiadásokra 1,8, a sportra, kultúrára és vallásra 0,7 százalékponttal több.

A jövő évi büdzsé legnagyobb változása a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások forrásbővülése: a GDP-arányos finanszírozás 13-ról 14,4 százalékra nő. Ezen belül a nyugdíjakra 7,3 helyett 7,9 százalékot, a családi pótlékokra és gyerekeknek járó juttatásokra 1,2 helyett 1,4 százalékot, a szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra 1,7 helyett 3 százalékot költene az állam. Az egészségügy finanszírozása 4,1 százalékról 4,7-re nőne, ezen belül a kórházi tevékenységeké 2,7-ről 3,1 százalékra. Az oktatási kiadások 4,1 százalékról 4,3-ra emelkednének, a felsőoktatás kicsit kevesebb, az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás kicsit több forráshoz jutna.

Az állam saját működési funkcióira GDP-arányosan 7,8 helyett 7,7 százalékot tervez, a védelemre 2,1 helyett 2 százalékot. A gazdasági funkciók finanszírozása 6,3-ról 6,5 százalékra nő, ezen belül a tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok és a vasút aránya 0,1 százalékponttal emelkedik, a közúti közlekedésé ugyanennyivel csökken. Államadósság-kezelésre 3,6 százalék van betervezve a korábbi 3,5 százalék helyett. A hitéleti tevékenységek finanszírozása a GDP 0,1, a kulturális tevékenységeké 0,7 százalékán marad. A sportra papíron 0,4 helyett 0,6 százalék jut, de ez a taopénzek közvetlen támogatássá válásából adódik, a finanszírozás szintje enyhén csökken. Környezetvédelemre 0,5 százalékot, lakásügyekre 1,1 százalékot tervez a kormány.

Uniós összehasonlításban a magyar állam működésre, kamatkiadásokra és gazdasági szerepvállalásra továbbra is kiemelkedően költ az uniós és a visegrádi átlaghoz képest. A gazdasági funkcióknál lehetne legkönnyebben közeledni a régiós vagy uniós átlaghoz, de a magyar adatot jelentősen felhúzza a rezsicsökkentés, amely 2027-ben 1165 milliárd forintba, GDP-arányosan 1,2 százalékba kerül. A kamatkiadások GDP-arányosan idén 3,9 százalék körül alakulhatnak, és a középtávú program szerint 2030-ig csak 3,3 százalékig csökkennek. A szociális és egészségügyi kiadások növekedése várhatóan csak a régiós átlag közelítésére lesz elég, az uniós átlagtól mindkét területen messze elmaradunk. A Tisza programjában az a vállalás szerepel, hogy az egészségügy forrásait évente 500 milliárd forinttal bővítve 2030-ra a GDP 7 százalékára növelik az erre fordított kiadásokat. Az oktatásra 2024-ben már az uniós átlag felett költött a magyar állam, bár a régiós átlag alatt, így a kiadások emelésével utóbbi elérése lehet reális.

Ezt is kedvelheted