Ali Hamenei és a váratlan amerikai-izraeli támadás
Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője, nem volt tudatában annak, hogy az Egyesült Államok és Izrael hadműveletet indít ellene, így nem került a védett bunkerébe, ami lehetővé tette a halálos csapás mértékét. Ezen a napon, a támadás során, a két ország több száz iráni katonai célpontot is bombázott.
A támadás előkészítése érdekében az Egyesült Államok részéről számos elterelő lépésre volt szükség, amelyet az Axios cikke részletesen bemutatott. Az amerikai hadművelet kódneve Eposzi Düh volt, míg az izraeli oldal kódneve Ébredő Oroszlánra hallgatott. A szervező munka decemberben indult, amikor Iránban lázongások terjedtek a 47 éve hatalmon lévő teokratikus rezsim ellen. Ezt követően, január közepére Hamenei erőszakszervezetei sikeresen elnyomták a tüntetéseket.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, bátorította a demonstrálókat, kijelentve: „A segítség úton van!” Ekkor Trump majdnem elrendelte a katonai csapást Irán ellen, de végül ezt visszavonta, amint Washington szoros együttműködésbe kezdett Izraellel a támadás kidolgozásában. Később az izraeli katonai hírszerzés vezetője, a hadsereg vezérkari főnöke és a Moszad vezetője is Washingtonba látogatott.
Ugyanakkor Trump tárgyalásokba lépett Iránnal február elején, a 91 milliós ország atomprogramjának végleges leállításáról. A megbeszéléseket ománi közvetítéssel indították, melyek célja a helyzet deeszkalálása volt, ám Washington tudatában volt annak, hogy Irán pusztán időt akar nyerni. Trump a katonai beavatkozás fenyegetésével próbálta rávenni Iránt a kompromisszumra, de az iráni vezetés nem mutatott készséget a megállapodásra, különösen a nukleáris program kérdésében.
Február 28-án, amikor Hamenei megbeszéléseket tartott a kormányzati központban, Izrael és az Egyesült Államok véglegesítették a támadást, abban bízva, hogy Hamenei nem sejtette a készülő akciót. Habár állítólag jeleket kapott a támadásról, a tervezett programját nem változtatta meg.
A tárgyalások utolsó köre sem hozott eredményt. Irán elutasította, hogy lemondjon a térségbeli szervezetei támogatásáról, valamint nem volt hajlandó csökkenteni nukleáris programját sem. A helyzet további romlásához vezetett, amit követően megszületett a döntés a támadás végrehajtásáról.
Ománi külügyminiszter, Badr al-Buszaidi, még egy utolsó kísérletet tett a felek közötti kapcsolatok rendezésére, miután Washingtonba érkezett, ám nem látott esélyt a megállapodásra. Az Axios által idézett izraeli katonai forrás szerint, ha Irán kész lett volna kompromisszumban gondolkodni, Trump is visszalépett volna a támadástól. Az iráni vezetés azonban „arrogáns” módon viselkedett, és tévesen feltételezte, hogy nem kell tartaniuk az amerikaiaktól.
