Két jó barát, együttszavazások és nemezisek az Európai Parlamentben
Magyarország uniós csatlakozása óta nem voltak olyan kiemelt szerepben az Európai Parlamentben a magyar képviselők, mint az elmúlt bő két évben. A Tisza Párt az önkormányzatok mellett itt mutathatta meg magát először igazán, áprilisig itt csaphatott össze az akkori kormánypártokkal és az ellenzék korábbi fő erejével.
A Fidesz–KDNP-nek is különleges lehetőséget adott az EP 2024 és 2026 között, hogy olyan témákban kérhette számon a Tiszát, amelyekre belpolitikai kampányait igyekezett felfűzni, mint a migráció vagy Ukrajna. A Demokratikus Koalíciónak és a Mi Hazánknak arra adott lehetőséget az EP, hogy a szavazásokon, vitákon jobban megkülönböztethessék magukat a nagy pártoktól.
Mindegyik magyar párt egy európai pártcsaládnak is tagja. A leglátványosabb összefogás a 2024-es EP-választáson megerősödött euroszkeptikusok és szélsőjobboldaliak, valamint a jobbközép Európai Néppárt koalíciója lett. Ebből a vegyes felállásból születtek azok a közlemények, amelyekben a Tisza a Fideszt és a DK-t, a Fidesz a Tiszát és a DK-t, a DK pedig a Tiszát és a Fideszt vádolta együttműködéssel – gyakran a frakciók szavazatait mosták össze a magyar tagpártokéival.
A magyar pártok a frakciókon belüli átlagnál kevesebbszer szavaztak együtt sajátjaikkal. A DK a szavazások több mint 94,8 százalékában értett egyet a szocialisták többségével. A Tisza és az Európai Néppárt esetében ez 87,45 százalék, a Mi Hazánknál és a Szuverén Nemzetek Európája frakciónál 82,1 százalék, a Fidesznél és a KDNP-nél 78,9–78,6 százalék.
A Fidesz delegációja töretlenül menetel a szélsőjobboldal felé: 2022-ben még a jobbközép Néppárttal értett egyet legtöbbször, 2023 végére már az Európai Konzervatívok és Reformistákkal volt a legkoherensebb, a 2024-es választás után pedig a szélsőjobboldali Patrióták Európáért frakcióban kötött ki.
A KDNP jobbkanyarja még élesebb. Hölvényi György a Fidesz 2021-es néppárti távozása ellenére az előző ciklus végéig az EPP-ben maradt, a 2024-es választás után azonban – miután Magyar Péter beült az EP-be – elhagyta a Néppártot. A két egykori kormánypárt képviselői 98,32 százalékban szavaztak ugyanúgy.
A Tisza delegációja az esetek nagyjából 88,7 százalékában a Donald Tusk-féle Polgári Koalícióval szavazott együtt, másodikként az RMDSZ következik 88,31 százalékkal. A DK-sok legtöbbször a litván szociáldemokratákkal voksoltak együtt. A Mi Hazánkhoz a bolgár Újjászületés áll a legközelebb 82,5 százalékkal, második a frakciója nagyjából felét adó AfD 81,9 százalékkal.
A magyar pártok közül a DK és a Mi Hazánk áll legtávolabb egymástól, mindössze 16,9 százalékos egyezéssel. A Tisza és a Fidesz az esetek 44 százalékában nyomta ugyanazt a gombot.
A statisztikákat torzítja a Fidesz „passzív tartózkodása”, amikor szándékosan senki sem nyom gombot. A jelek szerint a Tisza is átvette a módszert: a Fidesznél 436, a Tiszánál 1278 olyan kihagyott szavazás található, amikor aznap máskor legalább egy voksot leadtak a delegációból, a DK-nál csak 391 ilyen eset volt. A Tiszánál az arány április 12. előtt 26,5 százalék, idén 45,6 százalék volt, a választás után 7 százalékra esett vissza.
A pártok belső összetartását vizsgálva szinte mindenki 99 százalék felett szavazott együtt a pártja többségével. Kivétel Magyar Péter, aki miniszterelnökké válása előtt csak 94,8 százalékban szavazott úgy, mint a pártja többsége, és ritkán jelezte, hogy véletlenül nyomott mellé. A Tisza elnöke mellett Tarr Zoltán (97,7 százalék) és Bogdán Csaba lógott ki kissé a sorból.
