Továbbra is Marine Le Pen a legesélyesebb elnökjelölt a francia felmérések szerint
A szélsőjobboldali Marine Le Pen nyerné meg a jövőre esedékes francia elnökválasztás első fordulóját a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet november eleji mérése alapján. A felmérés szerint Le Pen a szavazatok 34–36 százalékára számíthat.
A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) 75 éves alapítója és elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon a legújabb felmérések szerint 18–19 százalékon áll, jóval elmaradva Le Pentől. Harmadik helyen a jobbközép Édouard Philippe volt kormányfő szerepel 11–14 százalékkal, aki ezzel a korábbi mérésekhez képest a legnagyobb mértékben esett vissza.
Szeptember végén Le Pen még 33, Philippe 18, Mélenchon pedig 17 százalékon állt a közvélemény-kutatási átlagok szerint. Október elejére a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali jelölt is növelte előnyét a többi jelölttel szemben, a jelenlegi állás szerint ketten jutnának tovább az elnökválasztás második fordulójába.
Mélenchon eddig három alkalommal – 2012-ben, 2017-ben és 2022-ben – indult az elnökválasztáson, de egyszer sem sikerült bejutnia a második fordulóba. Le Pen ugyanezeken a választásokon szintén indult, és 2017-ben, valamint 2022-ben is vereséget szenvedett a második fordulóban Emmanuel Macrontól.
A több mint egy hónapja tartó francia diáktüntetések során a politikai erők közül egyedül az Engedetlen Franciaország állt ki teljes mértékben a tüntető diákok mellett. Egy októberi Ipsos-felmérés szerint a 18–24 éves korosztály több mint negyven százaléka tervezi, hogy Mélenchonra szavaz az áprilisi elnökválasztáson, ugyanakkor a franciák többsége a felmérések szerint elítéli az LFI részvételét a tüntetéseken.
A felmérésekben vezető Marine Le Pen a diákmegmozdulásokat a közrend fenntartásának kérdésévé alakítja, arra építve, hogy Macron nem képes garantálni a rendet. Mindeközben a centristák legmagasabban mért lehetséges elnökjelöltje, Édouard Philippe, Le Havre jelenlegi polgármestere a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal között szorult helyzetbe került: kezdetben távolságtartóan kezelte az eseményeket, és fő üzenete az volt, hogy ő képviseli a józan észt a szélsőségesek között, ez azonban a jelek szerint egyelőre nem győzte meg a választókat.
A diákmegmozdulások mára kiszélesedtek: a gimnazisták által vezetett mozgalomhoz egyetemisták és a Franciaországban jelentős mozgósításra képes szakszervezetek is csatlakoztak.
