Több mint 320 ezren tüntettek Franciaországban, sokan halloweeni jelmezben
A francia belügyminisztérium közlése szerint országszerte mintegy 320 ezren vettek részt a megélhetési költségek miatt szombaton tartott tüntetéseken. A demonstrációkat szervező egyik csoport félmillióra tette a résztvevők számát. A szervezők szerint Párizsban nagyjából 200 ezren vonultak utcára, a hatóságok ugyanezt 70 ezerre becsülték.
A délután folyamán a tüntetések többnyire békésen zajlottak, a rendőrség azonban könnygázt vetett be Toulouse-ban és Lyonban; utóbbi városban egy tüntetőt könnyebb sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Mivel a tüntetések egybeestek a halloweennel, sok résztvevő jelmezben, maszkot viselve jelent meg. A belügyminiszter előre figyelmeztetett, hogy aki rossz szándékkal takarja el az arcát, akár 150 eurós pénzbírságot is kaphat.
A feloszlatás során több városban is feszültségek támadtak. Párizsban a Porte de Charentonnál, az engedélyezett tüntetés kijelölt érkezési pontjánál a korábbi tüntetők egy csoportja köveket kezdett dobálni, amire a rendőrség könnygázzal válaszolt. A helyi hatóságok szerint egy több száz fős csoport, a rendbontók kemény magja a felvonulás végén különféle tárgyakkal, köztük egy Molotov-koktéllal támadt a rendfenntartókra. Párizsban két engedély nélküli összejövetelt is feloszlattak. Marseille-ben egy békés, de be nem jelentett tüntetés után könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a felvonulások rendben zajlottak, de több városban, így Marseille-ben és Lyonban is radikális elemek jelentek meg, akik a tüntetések végén megpróbáltak a városközpontba vonulni, hogy ott rongáljanak és fosztogassanak; ezt a hatóságok megakadályozták. Este hat óráig a rendőrök több mint 10 ezer ellenőrzést végeztek, amivel a minisztérium szerint olyan személyeket szűrtek ki, akik fegyverként használható tárgyakat tartottak maguknál. 296 embert állítottak elő, és az összecsapások estig még tartottak.
Franciaország mellett német városokban is szerveztek tüntetéseket: Berlinben körülbelül 2700-an, Münchenben 1800-an, Frankfurtban pedig nagyjából ezren vonultak az utcára. Kölnben a hatóságok feloszlatták a menetet, mivel néhány tüntető maszkot viselt és füstgránátokat dobált. A német hatóságok szerint a szombati tüntetések nagyrészt békésen zajlottak, de figyelmeztettek, hogy szélsőséges csoportok megpróbálhatják kihasználni a helyzetet. Hamburgban néhány barikádot felgyújtottak.
Frankfurtban a rendőrség vízágyúkkal lépett fel a zavargókkal szemben, miután egy tüntetőcsoport köveket és pirotechnikai eszközöket dobált a rendőrökre. A csoportot elválasztották a tüntetőktől, a frankfurti tüntetést pedig végül feloszlatták.
A szombatihoz képest valamivel nagyobbak voltak az elmúlt hétvégék tüntetései Franciaországban. A több mint egy hónapja kezdődött diáktüntetések folytatásaként két héttel ezelőtt országszerte több mint félmillió ember vonult utcára engedélyezett demonstrációkon, hogy békésen tiltakozzon a megélhetési költségek emelkedése, a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. A hetek óta tüntető diákokhoz múlt héten a szakszervezetek és a 2018-as tüntetések során szerveződött sárga mellényesek is csatlakoztak, valamint sok ezren, akiknek egészen más céljaik voltak: összecsapni a rendőrökkel, törni-zúzni, gyújtogatni és fosztogatni.
Európa-szerte, így Franciaország mellett Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Albániában is tíz- vagy százezreket megmozgató tüntetések alakultak ki az elmúlt hetekben. A tiltakozások követelései első pillantásra meglehetősen különbözőek, közelebbről vizsgálva azonban több közös vonás rajzolódik ki: a több helyen békés tüntetésekből zavargásokba átfordult tiltakozások hátterében mindenütt a politikai vezetéssel szembeni súlyos elégedetlenség húzódik meg, függetlenül attól, hogy szociáldemokrata, centrista vagy jobbközép kormány áll az ország élén.
