A kormányközeli sajtó bírált cikke és az orosz narratíva átvétele
A hírértelmezés és -kommentálás műfaja rendkívül nehéz feladat, hiszen nem csupán a megjelenő tartalmat kell kontextualizálni, hanem érthetően és tömören kell azt átadni az olvasónak. Ezt a feladatot különösen bonyolítja, ha külföldi forrásból származó információk kerülnek a képbe, ahol a pontos fordítás külön figyelmet igényel. Mindez azonban úgy tűnik, hogy nem tartozik az Origo munkatársainak prioritásai közé.
Hétfő reggel az említett kormányközeli portálon megjelent egy cikk, amely szerint „Irán sokkoló kijelentést tett Trump kapcsán”, és amelyben szerepelt egy mondat az Amerikai Egyesült Államok katonai létesítményeit és izraeli városokat érintő iráni hadműveletekről. A művelet neve, a „Pravdivoje Obescsanyije 4” (azaz Igaz Ígéret 4), felvetett néhány kétséget, hiszen nem tűnik logikusnak, hogy az iráni hadsereg orosz elnevezést használjon egy saját hadművelet kapcsán. Lehetséges, hogy az Origo újságírója a fárszi és az orosz nyelv közötti különbséget sem tudta észlelni.
Fontos megjegyezni, hogy a cikkben nem szerepelnek források, ezért nem állítható biztosan, hogy az írás valóban hűen tükrözi az eseményeket. A fent leírtak alapján azonban feltételezhető, hogy az Origo a hírt egy orosz hírportál nyersfordításaként közölte anélkül, hogy a szöveget alaposan értelmezni próbálta volna. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar olvasók orosz nevű iráni hadműveletekről olvashattak a portálon, amely a sajtótörténeti bakik sorába illeszkedik.
Rácz András, Oroszország-szakértő, Facebook-oldalán is felhívta a figyelmet erre a tévedésre. A sajtó etikai normáit figyelembe véve, az Origo túlságosan is gyakran támaszkodik az orosz propaganda kritikátlan átvételére, ami végső soron az ukrajnai betiltásához is vezetett tavaly szeptemberben, ezzel is alátámasztva a tényt, hogy a felelősségteljes újságírás háttérbe szorul a manipulált információk tömegében.
