Tízezrével engedélyezték a titkos megfigyeléseket az előző kormány alatt

által K Sandor

Tízezrével Engedélyezett Titkos Megfigyelések az Előző Kormány Idején

Az Orbán-kormány 16 éves regnálása alatt 18 906 alkalommal adtak engedélyt a titkosszolgálatok számára a titkos megfigyelések lebonyolítására. Ezt az adatot a 24.hu által kikért információk alapján tudta meg, amelyek az Igazságügyi Minisztériumtól származnak. Érdemes megemlíteni, hogy a titkos megfigyelések iránti igényeket az igazságügyi miniszter csupán 50 alkalommal utasította el, míg a megfigyelések iránti kérelmek többsége – alig észlelhető elutasítással – jóváhagyásra került.

A megfigyelések nem bűnüldözési célúak, hiszen nem nyomozási bíró utasítására történnek, hanem alkotmányvédelmi és nemzetbiztonsági okokból, például szélsőséges csoportok vagy kémkedéssel kapcsolatos esetek felderítésére irányulnak.

Engedélyezések Különböző Szolgálatoknál

A titkos megfigyelési engedélyek legnagyobb részét az Alkotmányvédelmi Hivatal kapta, összesen 10 403 esetben, amelyből mindössze harmincszor tagadták meg a kérelmet. A Terrorelhárító Központ (TEK) 3 740 engedélykérelmet nyújtott be, amelyek közül három került elutasításra. Az Információs Hivatal 3 320 kéréséből tizenhárom nem valósult meg, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat minden igénylése elfogadásra került. Az engedélyek száma folyamatosan emelkedett az évek során, 2021-ben 1 469 megfigyelés engedélyezésével csúcsot döntöttek.

Kritikai Elemzés és Jogvédők Szóvivői Vélemények

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elmagyarázta, hogy miért annyira magas az Alkotmányvédelmi Hivatal ügyforgalma: ennek a hivatalnak a legszélesebb a hatásköre, hiszen az elhárító tevékenységek mindig szélesebb spektrumot ölelnek fel, mint a külső megfigyelések. Remport Ádám, a jogvédő szervezet egyik kutatója szerint a magas engedélyezési arány azt jelzi, hogy a kormány potenciálisan visszaélhetett a szolgálatokkal. „A miniszter gyakorlatilag nem gyakorol valódi kontrollt, hiszen az engedélyezési arány majdnem százszázalékos” – tette hozzá.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már több alkalommal is elítélte Magyarországot a megfigyelési rendszerük hiányosságai miatt, ahol a szükséges garanciák nem állnak rendelkezésre.

A Lehetséges Megfigyelések Jellege és Következményeik

A cikk további részletei kitérnek arra, hogy milyen típusú és technikájú megfigyelések zajlottak, pontosan kiket figyeltek meg, és miért releváns a Pegasus-ügy ebben a kontextusban. Emellett megvitatják, hogy miként kapcsolódik mindez a jogi keretekhez és az ügyfélszolgáltatási kérdésekhez is.

Ezt is kedvelheted