Kiderült: a magyar adófizetők pénzéből fizették az atlétikai világdöntő rekorddíjazását
Budapesten rendezték meg múlt hétvégén az első atlétikai világdöntőt. A 2024-ben megkötött szerződés szerint a verseny Budapestre hozásáért 15 millió dollárnyi (mintegy 4,7 milliárd forint) közpénzt kellett kifizetni, aminek nagy része a versenyzők rekorddíjazására ment.
A nemzetközi szövetség, a World Athletics (WA) már a kezdetektől hirdette, hogy ekkora díjalapja még egyetlen atlétikai versenynek sem volt: 10 millió dollárt (mintegy 3,2 milliárd forint) osztottak szét a sportolók között, az elsők 150 ezer dollárt kaptak, a nyolcadik helyen végzők is kétezer dollárt.
A szerződés egyik legfontosabb tétele szerint a rendező városnak kellett finanszíroznia a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot és a rendezési költségeket, a nemzetközi szövetségnek fizetendő ötmillió dolláros jogdíjon felül. Cserébe a rendező fél megkapta a jegybevételt, valamint a szponzori és közvetítési jogok bevételeinek nagyobb részét. A 10 millió dollárt egy hónappal a verseny előtt kellett átutalni, és valamennyi díjazott adómentesen vehette fel ezt az összeget.
A rendezési jogdíj, ami további 5 millió dolláros (mintegy 1,6 milliárd forint) tételt jelentett, négy határidőre osztva került átutalásra. A 15 millió dollár összesen nagyjából 4,7 milliárd forintnak felel meg. Ehhez jönnek a rendezvényszervezés költségei: a szervezést végül 3,2 milliárd forintért vállalta a nyertes ajánlattevő. A pénzdíjalap, a jogdíj és a rendezvényszervezés együttesen mintegy 8 milliárd forintot tett ki. Emellett a Magyar Atlétikai Szövetségnek is átutaltak 200 millió forintot részfeladatok elvégzésére.
Az egész eseményre eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosítottak. Ha a rendezés teljes költsége végül valóban tízmilliárd forint alatt maradt, akkor a Balásy-csoport kiiktatásával több mint 7 milliárd forintot spóroltak.
A világdöntő bevételeiről szóló információk szerint a jegybevétel a rendezőnél maradt. 30 ezer forint körüli jegyárakat lőttek be, és ezek javarészt el is fogytak a három versenynap alatt. Összesen 61 ezer jegy kelt el, a belépők negyven százalékát külföldiek vásárolták meg, így konzervatív számítás szerint másfél milliárd forintos jegybevétel biztosan keletkezett.
A megállapodás kitér arra is, hogy ha a rendező fél 2025. augusztus 31-ig nem tud élni a kereskedelmi jogokkal a WA megítélése szerint, akkor a nemzetközi szövetség közbeléphet és értékesítheti azokat. A szponzorfalon a TDK és a Sony jelent meg, valamint a Wizz Air, amellyel 2026 áprilisában kötöttek szerződést.
A közvetítési jogokból származó bevételek nagyobb része is a rendezőt illette. 337 külföldi újságíró és fotós dolgozott a helyszínen, világszerte több mint 14 600 cikk jelent meg a budapesti viadalról, a közösségi médiában 1,8 milliárdos megjelenést produkált az esemény.
A stadion kihasználtságának biztosan jól jött a világdöntő. A Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ mintegy 250 milliárd forintból készült el, fenntartása mindenképp pénzbe kerül. A pálya borítása olyan kemény, hogy azon nem ajánlott edzeni, ezért inkább csak versenyzésre alkalmas. A stadion melletti hipermodern edzőpálya a nagy eseményeknél melegítésre szolgál, de a hétköznapokon kihasználatlan. Nem épült HÉV-megálló sem, ami a megközelíthetőségen segíthetne.
A NOB 25 tagja érkezett Budapestre az atlétikai világdöntőre. A következő világdöntőt az olimpia után rendeznék, 2028 szeptemberében, eddig nem közölték, mely városok vagy országok érdeklődnek iránta.
