Ann Patchett: Whistler – Részlet
Daphne éppen a New York-i Metropolitan Múzeumban sétál férjével, amikor észreveszi, hogy egy ősz hajú idegen követi őket. A férfi, Eddie Triplett, nem más, mint Daphne egykori mostohaapja. Ez a véletlen találkozás, amely a múltról és jelenről szól, mély hatással van rájuk. A Whistler két felnőtt történetét meséli el, akik visszatekintenek a múltjukra, és felfedezik, milyen döntések formálták életüket, köztük azokat is, amelyeket mások hoztak meg helyettük. A regény a bátorságról, az emlékezet bonyolultságáról és az aprónak tűnő, mégis alapvető pillanatokról szól, amelyek végül irányt szabnak életünknek. Ann Patchett lenyűgözően humoros stílusával mutatja be, hogy a nagyszerű történetek képesek megmenteni minket a mély pontjainkon.
A húga nevét egy mitológiai történet után kapta, amely szerint Leda, akit Zeusz hattyú formájában megerőszakolt, sokkal szerencsésebb sorsot kapott, mint Daphne, akinek apja, Peneusz, fává változtatta, hogy megvédje Apollón elől. Daphne sosem volt biztos benne, hogy a „szerencsés” elnevezés valóban rá illik, hiszen Leda emberi formájában szült gyerekeket, míg ő örökre fává változott. Ez a mitologikus háttér folyamatosan kísérti őt, ahogy felnőtt életének viharai végigkísérik őt, mire anyjának korai döntései miatti bűntudat visszaköszön.
Daphne életéről és anyja, Abigail történetéről szólva elegendő érzékenységgel megjelenik, hogy Abigail milyen fiatalon esett bele a szerelembe Buddy Zabriskie-vel, és ennek következményeként hogyan alakult az életük. Az érzelmei annyira mélyek, hogy akár versek is születhetnének belőlük, de a múltnak nemcsak gyönyörű pillanatai voltak. Amikor Buddy elhagyta őt a két kicsi gyermekkel, Abigail nemcsak az anyai kötelezettségeivel, hanem a saját elképzeléseivel is harcolt, hogy megtartsa a családját.
Ahogy a testvérek visszatekintenek Eddie-re és a múlt sebeit felfedik, a beszélgetésükből lassan kibontakozik a fájdalom és a megbocsátás komplex szövevénye. Leda és Daphne között az érzelmek egymásra hatása nem csupán a saját életük, hanem a múltban meghozott döntések következményeit is bemutatja. Egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az életen átívelő terheik nem csupán önmagukra, hanem egymásra is hatással voltak.
Ahogy elmerülnek a hasonlóságokban és a különbségekben, a beszélgetés mélyebb titkokat is tár fel a múltból, s így az érzelmek felszínre törnek, magukkal hozva a régi emlékeket, és egy újfajta megértést hozva a jövőre nézve.
