Zach Cregger új Resident Evil-filmje egyszerre ijesztő és komikus
Zach Cregger, a Barbár és a Fegyverek rendezője ezúttal a Resident Evil világát dolgozta fel. A 2026-os film egyszerre idézi meg az elhagyatott kastélyokat, a cafatokra lőtt zombikat és a biohorrort, miközben egy folyton változó, néha izgalmas, néha túl nagy vadra lövő adaptációt kínál.
A történet középpontjában Bryan áll, egy szerencsétlen futár, aki kórházak között szállít fontos csomagokat. A film elején egy táskát kap, hogy elvigyen egy nagyon fontos szállítmányt a behavazott Raccoon Citybe. Már oda sem ér, amikor elcsap egy zombihölgyet, és ezzel megkezdődnek lidérces órái, amelyek során egyre undorítóbb lények próbálnak az életére törni.
Bryan se nem okos, se nem ügyes: minden helyzetben a legrosszabb döntést hozza, nem az eszét használja, hanem kezét-lábat. Pontosan úgy viselkedik, ahogy egy Resident Evilt nem szabad játszani, amitől a film sokszor komikussá válik.
A film egy percre sem titkolja videojátékos eredetét: a kameraállások, a kisebb utalások és a gonosz cég sejtetése is erre játszik rá. A leginkább mégis az apró kiszámíthatatlanságok idézik meg a játék stílusát, hiszen sosem lehet tudni, mi lesz a következő kanyar mögött. Cregger valószerűtlen, mégis megdöbbentő szörnyetegei minden felbukkanásukkor hatásosak.
A Resident Evil a mai mozis felhozatalban meglepően rövid, mindennel együtt kilencven perc. Ez pontosan olyan hosszú, amilyennek egy kortárs Resident Evil-filmnek lennie kell, mert így kimaradhat belőle minden felesleg: traumák, háttértörténetek, végtelen magyarázkodások. A cselekmény akkor halad előre, amikor Bryannak is muszáj, a minimális magyarázatokat pedig mozgás közben kapja meg.
A film vérben, agyban és belsőségben tocsogós szörnyfilmként is érdekes, de még inkább egzisztenciális horrorfilmként működik. Az Egyesült Államok privatizált egészségügyében egy béna, felkészületlen futárnak kell szállítania azokat az anyagokat, amelyek életeket menthetnek. A futárok hiába szolgálják ki ezt a rendszert, valószínűleg nem is vesznek részt benne, életbiztosításuk sincsen, és amikor megindul a támadás, magukra maradnak.
A Covid-járvány idején a futárokat elengedhetetlen munkaerőnek minősítették, és továbbra is dolgozniuk kellett, megszakítás nélkül. Creggertől nem áll távol az amerikai munkaerő ábrázolása: a Barbár az AirBnB-szektor alatt rejtőző kizsákmányolást mutatta meg, a Fegyverek főszereplői pedig tanárok, rendőrök és építőmunkások voltak.
A Resident Evil csütörtöktől látható a mozikban.
