A Mesterséges Intelligencia Új Korszaka a Közvélemény-Kutatásban
A közvélemény-kutatók szakmája súlyos kihívásokkal néz szembe manapság. A megugró költségek, a politikai bizalmatlanság és a válaszadók elutasító hozzáállása megnehezíti a kutatások lebonyolítását. Az élő interjúk során gyakran tapasztalható elutasítás, sőt, néha a kérdezők ellen irányuló rendőrségi bejelentések is a helyzet drámaiságát tükrözik. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása elkerülhetetlen lépés a jövő közvélemény-kutatásaiban.
Robotok a Kérdezők Szerepében
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai már vizsgálják, hogyan lehet kiváltani a válaszadókat robottechnológia által. A Minerva Intézet nemrégiben bevezetett mesterségesintelligencia-alapú hangasszisztensei már most aktívan kérdezik az embereket, szemben az élő kérdezőkkel. Feszült politikai helyzetben sok válaszadó megkönnyebbülten tapasztalja, hogy robothoz beszélhet, elkerülve az elítélő tekinteteket.
Költségek és Hatékonyság
Pohly Ferenc, a Minerva Intézet ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a gépi asszisztensek nemcsak a költségeket csökkenthetik, hanem az adatgyűjtés gyorsaságát és pontosságát is növelhetik. A robotok fáradhatatlanul, akaratlan befolyásolás nélkül tudnak kérdéseket feltenni, így garantálva a válaszadók közvetlen reakcióit. Az élő kérdezők általában emocionálisan is befolyásolják a válaszadót, míg a gépek objektívek maradnak.
A Jövő Kihívásai
A válaszadók köre azonban egyre csökken. A múltban egy felmérést könnyedén elkészíthettek, ma viszont mindössze a népesség egy kis részét sikerül elérni. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója, megjegyzi, hogy a válaszadási hajlandóság csökkenése többszörösen nehezíti a közvélemény-kutatások sikerét, mivel a telefonhívások száma rendkívül megdrágult a jelenlegi környezetben, ahol az emberek gyanakodva fogadják éppen a megkereséseket.
Érzelmi Kapcsolat és Technológia
A gépi asszisztensekkel történő interakciók során a válaszadók mindössze 20%-a tapasztalt negatív érzéseket, míg a többség pozitívan vagy semlegesen reagál. A Minerva Intézet biztos abban, hogy ezek a technológiák elérhetik a kívánt válaszadási szintet, ezáltal csökkentve a hagyományos közvélemény-kutatások költségeit. A kutatók szerint amennyiben a robotok hatékonyan tudják pótolni az interjúalanyokat, a hagyományos módszereket könnyedén felválthatják.
Historikus Kérdések és Jövőbeni Lehetőségek
Littvay Levente, az ELTE kutatóprofesszora hangsúlyozza a mesterséges intelligencia potenciális szerepét a múlt közvéleményének rekonstruálásában. A kutatások során mesterséges intelligencia segítségével rekonstruált pressozónák alapján próbálják utánozni a valós válaszadók reakcióit, miközben a közeljövőben a kérdések és módszertan tesztelésére is igyekeznek a technológiai eszközöket alkalmazni.
Az Emberi Középpontú Kérdés
A mesterséges intelligencia terjedésével felmerül a kérdés: el tudja-e majd a technológia véglegesen helyettesíteni az emberi válaszadókat? A szakemberek véleménye osztott. Bár a fejlődés biztató, az érzelmi alapú döntések jelentőséget hordoznak, ami a robotika és az AI korában is megmaradhat a kontextusban.
A közvélemény-kutatások jövője tehát a technológia és az emberi kommunikáció egyensúlyának megtalálásán múlik, ahol a mesterséges intelligencia segíthet, de szükség van az emberi érzelemre, hogy valóban megjelenjen a társadalmi valóság.
