Harminc perccel csökkent a házimunka nők és férfiak közötti különbsége
Tizenöt év alatt napi fél órával csökkent Magyarországon a nők és a férfiak háztartási munkára fordított ideje közötti különbség. A KSH 2009–2010-es időmérleg-felvétele szerint a 15–74 éves nők naponta átlagosan 183 percet töltöttek háztartási és ház körüli munkával, a férfiak 78-at. A 2024–2025-ös felvétel előzetes adatai szerint ez 174, illetve 99 perc. A különbség 105 percről 75-re csökkent.
Ez éves szinten több mint 180 órás közeledést jelent. Közben egy jelenleg zajló, nem reprezentatív adatfelvételben, amelyben magyar nőket kérdeznek a családi munkamegosztásról és a mentális terhelésről, továbbra is visszatérően előkerül a háztartás működtetésének terhe. Nemcsak a mosásról, főzésről vagy takarításról esik szó, hanem arról is, hogy valakinek folyamatosan szerveznie, figyelnie és észben tartania kell a teendőket.
Nem ugyanott nőtt, ahol csökkent
A 30 perces közeledés nem egyszerűen úgy alakult ki, hogy a férfiak átvették a nők korábbi feladatait. A férfiak főzésre, terítésre és tálalásra 2009–2010-ben átlagosan napi 18 percet fordítottak, 2024–2025-ben már 27-et. Lakástakarításra és rendrakásra napi 8 helyett 16 percet szánnak. A nőknél viszont a főzésre fordított idő nem változott: 79 perc volt tizenöt éve, és ugyanennyi most is. Takarítással nem kevesebbet, hanem többet foglalkoznak, napi 33 helyett 38 percet.
A nagy változás máshol történt. A nők mosogatásra fordított napi ideje 33 percről 13-ra, a mosásra és vasalásra jutó idő 21-ről 12 percre esett. A férfiaknál közben a mosogatás ideje nem nőtt, hanem 6 percről 3-ra csökkent, mosásra és vasalásra pedig 1 helyett 2 percet fordítanak. A nők házimunkájából eltűnt perceket tehát nem egyszerűen a férfiak dolgozzák le helyettük. A mosogatás és a mosás időigényének csökkenésében technológiai, szolgáltatási vagy más életmódbeli változások is szerepet játszhattak.
A háztartási munka teljes mennyisége eközben nem csökkent: a 15–74 éves lakosság napi átlaga 2009–2010-ben 133 perc volt, 2024–2025-ben 137. A fizetett munkára fordított idő is nőtt: a nők főfoglalkozásra fordított napi átlagos ideje 123 percről 170-re, a férfiaké 183-ról 234-re emelkedett.
Nem ugyanaz elvégezni és fejben tartani
Az időmérleg nem arra kérdez rá, ki érzi úgy, hogy sok házimunkát végez, hanem konkrét tevékenységeket rögzít. A főzést könnyű időben elhelyezni, ahogy a takarítást, a mosogatást vagy a bevásárlást is. Nehezebb ugyanezt megtenni azzal, hogy valaki észrevette, elfogyott a tej, fejben tartotta, mikor lesz szülői értekezlet, vagy megszervezte, ki viszi el a gyereket fogorvoshoz. A szakirodalom ezt kognitív háztartási munkaként különíti el a fizikai végrehajtástól.
Andreas Haupt és Dafna Gelbgiser tíz európai ország országosan reprezentatív mintáiból származó adatokat elemezett. A nőknél az egyenlően megosztott kognitív munka mellett 9 százalékra becsülték annak valószínűségét, hogy valaki havonta többször túl fáradtan érkezik a munkahelyére a háztartási munka miatt ahhoz, hogy megfelelően teljesítsen. Ha a nő valamennyi vizsgált kognitív feladatot maga végezte, ez 15 százalék volt. Ha a partner végezte az összeset, 6 százalék. A férfiaknál nem találtak ugyanilyen összefüggést.
Egy másik vizsgálatban Elizabeth Aviv és munkatársai 322 kisgyermekes anyát kérdeztek ugyanazon 30 háztartási feladatról, külön a tervezésről és a fizikai végrehajtásról. A résztvevők saját beszámolóik szerint átlagosan a kognitív háztartási munka 72,57 százalékáért, a fizikai végrehajtás 63,64 százalékáért voltak felelősek. A nagyobb kognitív rész ebben a mintában több depressziós tünettel, magasabb stresszel és személyes kiégéssel járt együtt.
Akkor mitől lett kisebb a különbség?
A 105 percről 75-re csökkenő résre nincs egyetlen válasz. A férfiak valóban több időt fordítanak néhány rendszeres háztartási tevékenységre, különösen a főzésre és a takarításra. A nőknél viszont az időráfordítás legnagyobb csökkenése más feladatoknál, például a mosogatásnál, illetve a mosásnál és vasalásnál történt. Ezeknél nem látunk hasonló nagyságú, ellenkező irányú változást a férfiaknál. Közben mindkét nemnél nőtt a főfoglalkozásra fordított átlagos idő, és technológiai, fogyasztási vagy más társadalmi változások is alakíthatták azt, hogyan végezzük a háztartási munkát.
A mostani napi 75 perc rés továbbra is heti 8 óra 45 perc különbséget jelent. A közeledés nem most kezdődött: 1986–1987-ben még 146 perc volt a rés, 1999–2000-ben 121, 2009–2010-ben 105. A konkrét háztartási munkára fordított időben valóban közeledtek egymáshoz a nők és a férfiak, azt viszont ebből nem tudjuk, hogy ugyanilyen mértékben újraosztódott-e a háztartás és a család működtetésének felelőssége is. Azt már elég pontosan meg tudjuk mondani, ki vásárolt be. Azt jóval kevésbé, hogy ki tudta, aznap mit kell megvenni, és hol.
