A kiskereskedelmi forgalom és az örökös magyarázkodás
Nem telik el hónap, hogy Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium ne húzna elő újabb és újabb kifogásokat a kiskereskedelmi forgalom siralmas mutatóira. A legfrissebb célpont március, amit természetesen a húsvét hiányának nyakába varrnak. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a KSH már „megtisztított” adatokat közöl – például a húsvéthatástól –, amely így is csak egy elenyésző, 0,4 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest. Szép próbálkozás, de a számok nem hazudnak.
Történelmi szinkron: reálbérek és vásárlási kedv viszonya
Korábban, a Covid-lezárásokon kívüli időszakot leszámítva, a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom szinte kéz a kézben jártak Magyarországon – amit az emberek megkerestek, gyorsan el is költötték. Az inflációs válság újból rajzolta ezt a képet: hiába emelkedtek a bérek, a vásárlási kedv jottányit sem növekedett.
Nagy Márton tavaly nyáron magyarázta ezt az úgynevezett „óvatossági motívummal.” Az elmélet szerint az infláció, az ukrán háború és más geopolitikai problémák miatt a lakosság inkább spórol, mint költ – mintha ez bármiféle maradandó felismerés lenne és nem egy régóta ismert következmény.
Ad-hoc magyarázatok és stagnálás
Nagy Márton ígéreteitől hemzseg az idővonal. Újra és újra elhangzik, hogy most majd felível a kiskereskedelmi forgalom, de valahogy az eredmények egyre váratnak magukra. Az adatok viszont folyton csalódást okoznak: stagnálás, minimális növekedés, majd visszaesés. Mindeközben septiben kiadott közlemények bizonygatják, miért nem épp az „ígért” lendületet tapasztaljuk. Az elmúlt fél év különösen szembetűnő volt ezen a téren.
Szeptemberben az árvízre fogták az 1,4 százalékos visszaesést, miközben a legnagyobb csökkenést érdekes módon nem az érintett térségekben, hanem például Somogyban tapasztalták. Decembere a hatnapos ünnepre való külföldi utazások miatti „magyar forint-export” áldozata lett. Aztán jött a március, amikor a húsvét eltolódását vették elő, hogy megmagyarázzák a stagnálás újabb bizonyítékait.
Március volt, van és lesz – a számok beszélnek
Az év harmadik hónapjában újabb 0,5 százalékkal szűkült a kiskereskedelmi forgalom. Az ING elemzője, Virovácz Péter szerint az adatok egyértelmű jelei annak, hogy a szektorban a tartós növekedés nem következett be. Az élelmiszerüzletek forgalma egyre gyalázatosabb: már második hónapja csökken, pedig március közepén bevezették az árrésstopot. Ennek hatása? Mintha meg sem történt volna.
Fogyasztás és a választás árnyéka
A kiskereskedelmi forgalom több, mint GDP-adatok számszerűsítése. Ez az a mutató, amely a magyar gazdaság kilátásait és fejlődését talán leginkább előrevetíti. Egyértelmű, hogy ha a lakosság nem költ, a gazdaság sem pörög, és az adóbevételek sem nőnek. A kérdés tehát nem az, hogy miért nincs fellendülés – hanem hogy meddig tudják még ezt a helyzetet ad-hoc bűnbakokkal takargatni. Mert a választási év közeledtével az üres ígéretek kevésbé mutatnak jól a szorongató valóság mellett.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/05/07/arviz-husvet-karacsony-hatnapos-hetvege-nagy-marton-kifogasok
