A kisboltok mentesülnek az árrésstop alól
Meglepő fordulatot hozott a legújabb kormányrendelet, amely egyértelművé tette: a kisboltokat nem érinti az úgynevezett árrésstop. A szabály kizárólag azon kiskereskedőkre lesz érvényes, amelyek 2023-ban nettó árbevételük alapján átlépték az 1 milliárd forintos határt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kisebb kereskedelmi egységek, amelyek egyébként sok esetben magasabb árrésekkel dolgoznak, teljes mértékben kimaradnak ebből a szigorításból.
A kedd éjjel megjelenő rendelet újabb lökést adott a kereskedelmi verseny helyzete körüli vitáknak. Az árrésstop bevezetését eredetileg az infláció megfékezése indokolhatta, amelynek hatásai komoly gazdasági terhelést róttak a háztartásokra. Azonban a döntés nyomán éppen azok a kisebb egységek maradnak szabadon, amelyek az árszabás szabadságával akár fokozni is képesek az árnyomást.
Az árrésstop gazdasági hatásai
A szabályozás kapcsán folyamatosan elemzik a potenciális gazdasági következményeket. Az élelmiszerárak emelkedésére vonatkozó legutóbbi, februári adatok szerint 5,6 százalékos inflációt mértek, ami tavalyhoz képest drámai áremelkedést jelent. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 1,2 százalékkal nőtt, éves szinten pedig különösen az olyan alapvető cikkek, mint a tojás, tej, liszt és olaj emelkedtek meg jelentősen.
Az infláció meglódulása mögött részben az alacsony bázis állt, hiszen a korábbi ársapkák és kötelező akciók mesterségesen szorították le az árakat. Most viszont a piac szabályozatlansága miatt a kisebb boltláncok továbbra is magas profittal értékesíthetnek, míg a nagyobb kereskedők számára az árrésstop komoly akadályokat gördít az árazási politikájuk elé.
A kiskereskedelmi terhek fokozódása
Nemcsak az árrésstop tartogat nehézségeket a nagyobb láncok számára. Korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót, amely azóta is megterheli őket. Ezen túl újabban új díjak is felmerültek, például az EPR, valamint a víz- és csatornadíj emelése, amelyet két részletben hajtottak végre. Mindez odáig vezetett, hogy számos kereskedelmi vállalat a bevételarányos nyereség tekintetében szinte nullásan vagy mínuszban zárt az elmúlt években.
A kisebb boltok mentesülése a terhek alól egy különös gazdasági helyzetet teremt, ahol a túlélés eszköztára nem egyformán oszlik meg a piaci szereplők között. A nagy hálózatoknak minden rendelkezésükre álló stratégiai lépésüket át kell gondolniuk, hogy az újabb korlátozások ellenére életképesek maradhassanak. Ezzel szemben a kisebb boltok képesek lehetnek tovább növelni árrésüket, akár az inflációs nyomást erősítve ezzel.
A döntés következményei
A kormány döntése számos kérdést vet fel a szabályozás irányairól és hatékonyságáról. Az egyenlőtlen terhelés kiélezheti a versenyt a nagyobb és kisebb szereplők között, miközben a fogyasztók végső terhei várhatóan tovább nőnek az élelmiszerek és alapvető cikkek árában. A gazdasági és társadalmi következmények vitathatatlanul megkérdőjelezik az árrésstop igazságosságát és célszerűségét, különösképpen a jelenlegi inflációs környezetben.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/03/12/arresstrop-korlatozas-inflacio-nagy-kereskedelmi-lancok
