A Magyar Gazdasági Fordulat Titkos Fegyvere: A Jól Működő Versenypolitika
A magyar gazdaság helyzete a közelmúltban nagy változásokon ment keresztül, amelynek középpontjában a piaci verseny áll. Míg a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) kezdetén a gazdasági fejlődés stabilnak tűnt, a valóságban a versenypolitika szisztematikus gyengítése a gazdasági növekedést a meglévő erőforrások újraelosztására korlátozta. A NER időszaka, amely 2010-től napjainkig tart, nem csupán a makrogazdasági politikáról szólt, hanem inkább a piaci verseny tudatos aláásásáról és a termelékenység drámai csökkenéséről.
2010-ben Magyarország gazdasága egy átmeneti állapotban volt, kedvező makrogazdasági adatokkal, amelyek azonban nem tükrözték a termelékenység valós helyzetét. A gazdasági növekedés motorja nem a hatékony termelés volt, hanem a közvetlen külföldi befektetések, az EU-s források felhasználása, valamint az alacsony költségű munkát igénylő összeszerelési tevékenység. A 2023-as teljes tényezőtermelékenység szinte megegyezik a 2006-os szinttel, ami azt mutatja, hogy a gazdaság nem a fejlődés irányában haladt, hanem stagnálás jellemzi.
A NER-nek és annak vezetésének retorikája a közvagyon fokozatos kisajátítására és a politikai kapcsolatok előnyben részesítésére összpontosított, ezzel a versenyt tudatosan kiszorítva a gazdasági térből. Például a közbeszerzések jelentős része verseny nélkül zajlott, ami a politikai elithez kötődő magáncégek gazdasági befolyását növelte. A külföldi vállalatok elleni támadások, mint a különadókkal való sújtás, tovább csökkentették a termelékeny vállalatok számát, ezzel gyengítve a gazdaság dinamizmusát.
Az erőforrások helytelen elosztása és a piaci verseny elnyomása közvetlen hatással volt a termelékenységre, amely elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. A versengés bátorítja az innovációt, optimalizálja az erőforrások elosztását és javítja a költséghatékonyságot. Magyarország gazdasági modellje, amely a politikai kapcsolatokra épített, nemcsak a termelékenységet csökkentette, hanem a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságát is veszélyeztette.
A versenypolitikának jelentős szerepe van a gazdaság fellendítésében, mivel a piaci verseny élénkítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelékenység növekedjen, és ezáltal a nemzeti jövedelem is meghaladja a jelenlegi szintet. A versenypolitikai reformok, mint a közbeszerzések átláthatóságának növelése és a kartellezés elleni hatékonyabb fellépés, lehetővé tehetik, hogy a piaci erők hívság nélkül működjenek.
Ezek a reformok nem csupán költséghatékonyak, hanem gyorsan is megvalósíthatók, ami jelentős eredményekhez vezethet, amint a vállalatok valódi versenykörnyezetben kezdik el működésüket. A gazdasági növekedés nem vár egy generációt, hanem azonnal megkezdődik a versenypolitikai reformok bevezetése után. Ugyanakkor a NER alatt kialakult politikai környezet rengeteg kihívást jelent, és a versenypolitikai reformok sikeres végrehajtásához a független intézmények megerősítése és a politikai akarat szükséges.
Összességében a jól működő versenypolitika a legfrappánsabb és leghatékonyabb lépés a magyar gazdaság revitalizálása érdekében. A versenypolitikai reformok figyelembevétele nemcsak azonnali előnyöket hoz, hanem hosszú távú fenntarthatóságot is biztosíthat a magyar gazdaság számára, miközben elősegíti a termelékenység növekedését, és biztosítja, hogy a gazdasági potenciál a legjobban kihasználható legyen.
