A sárgarépa narancssárgára festett története
A sárgarépa színe a történelmi és kulturális hagyományok révén vált a mai napig ismerős narancssárgára. Ez a szín különösen Magyarországon dominál, ahol a zöldség elnevezése is utal a jellegzetes árnyalatra, ezzel megkülönböztetve a fehérrépától, amely valójában a petrezselyem gyökere. Érdemes megjegyezni, hogy a sárgarépa nem mindig volt ilyen jellegzetes; a múltban a zöldség létezett fehér, lila és sárga színekben is, mielőtt a narancssárga árnyalat a jellemzővé vált.
A sárgarépa az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, és már 56-33,9 millió évvel ezelőtt is létezett a Földön. Az emberiség domesztikációs törekvései nehezen nyomon követhetők, mivel az ehhez kapcsolódó régészeti bizonyítékok meglehetősen hiányosak. A vadon élő sárgarépa, amellyel a domesztikálás kezdetén találkozhattunk, Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában is előfordult már tízezer éve. Érdemes megjegyezni, hogy a ma ismert sárgarépa nem közvetlenül a vadrépából származik, mivel a hasonlóságok ellenére jelentős különbségek figyelhetők meg.
Az iráni fennsíkról származó sárgarépa elődjét körülbelül ötezer évvel ezelőtt kezdték el háziasítani. Ez a répa lila és fehér gyökérrel rendelkezett, ellentétben a fehér vagy halványsárga gyökerű vadrépával. A háziasított fajták két csoportra oszlottak: az egyik a Himalájában, főként lila gyökérrel, a másik pedig Törökország és a Közel-Kelet területein terjedt el, ahol a gyökerük karotinoidokat tartalmazott, ami lehetővé tette számukra a színek széles spektrumának kifejlődését.
A narancssárga répák európai megjelenésének időpontját nehéz meghatározni, de az ókorban is ismerték a zöldséget. Az első narancssárga répa képét már a 6. századi római kódexek egyikében is felfedezhetjük. A középkor során I. Károly frank király is ajánlotta a répát, mint termesztésre érdemes növényt. Az évezredek folyamán a muszlim kereskedők hozzájárultak a narancssárga répa elterjedéséhez Spanyolországban a 12. században, de ekkor még a sima sárga árnyalat volt a legelterjedtebb.
Hollandia története és mezőgazdasági fejlődése a 16. század végén kulcsszerepet játszott a narancssárga répa népszerűsítésében. A korszak földművesei, a magas színvonalú mezőgazdasági gyakorlatok révén, egyre inkább a narancssárga változatokat részesítették előnyben, ami több okra vezethető vissza: esetleg a jobb ízük, az eltarthatóságuk, vagy a piacon való kiemelkedésük miatt. A holland földművesek kitartó munkájának köszönhetően a narancssárga répa végül egész Európában elterjedt.
A holland történet szorosan összekapcsolódik I. Vilmos orániai herceggel, aki a németalföldi szabadságharc kulcsfigurája volt, és akinek neve a színnel is társul. Mivel a narancssárga a holland nemzeti szín, gyakran felmerül a mítosz, hogy a földművesek tiszteletük jeleként nemesítették e színű répákat. A történészek véleménye szerint azonban ennek nincs valóságbeli alapja; a narancssárga szín elterjedése inkább véletlen egybeesés, mintsem tudatos választás. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a holland állam a későbbiekben valóban felhasználta a narancssárga répákat a nemzeti identitásának megerősítésére.
