Az MNB Inflációs Célja: Két Kérdés Fundamentálisan Meghatározza a Stratégiát
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke nemrégiben felvetette, hogy érdemes volna átértékelni a jegybank 3 százalékos inflációs célját, amely magasabb, mint az Európai Központi Bank (EKB) által megjelölt 2,7 százalékos referenciaérték. E referencialeírás folyamatosan változik, mivel az árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három tagállam átlagos inflációjából és egy plusz 1,5 százalékpontból kalkulálják. Ez azt jelenti, hogy egy alacsonyabb inflációs cél nem biztosítaná automatikusan az euróbevezetés tartós inflációs feltételének teljesítését, ugyanakkor megkönnyíthetné ezt a folyamatot. A meglévő 3 százalékos cél felülvizsgálata tehát indokolt lehet.
Az inflációs cél átalakításának részletei azonban komoly megfontolásokat igényelnek, két alapvető kérdés kiemelkedően fontos:
- Harmonizál-e egy alacsonyabb inflációs cél a magyar gazdaság strukturális sajátosságaival?
- Milyen makrogazdasági következményekkel járhat egy alacsonyabb célra való áttérés a jelenlegi 3 százalékos szintről?
Ezek a kérdések a cikk középpontjában helyezkednek el, nemzetközi tapasztalatok és gyakorlatok fényében.
Az Inflációs Cél és a Felzárkózó Gazdaságok
Felzárkózó gazdaságokban gyakran magasabb infláció tapasztalható, mint a fejlettebb országokban, strukturális okok miatt. Az alacsonyabb árszinttel kezdődő gazdaságok a fejlődési folyamat során fokozatosan közelítik meg a magasabb árszinttel rendelkező államok árviszonyait, ami magasabb inflációval is járhat. E folyamat egyik klasszikus példája a Balassa–Samuelson-hatás, amely a termelékenység növekedését köti össze a bérek és szolgáltatási árak emelkedésével.
Magyarországon az elmúlt években a termelékenységnövekedés stagnált, ez pedig gyengíti a magasabb infláció mögötti logikát. Amennyiben a termelékenység felzárkózása sikeres lesz, a bér- és árszint konvergencia is gyorsulhat, amely indokolhatja a fejlettebb euróövezeti országokhoz képest valamivel magasabb egyensúlyi inflációs rátát.
Az EKB 2 százalékos inflációs célja ugyanakkor nem jelenti automatikusan, hogy Magyarország is ezt a szintet kellene célozza. A legfontosabb, hogy a felzárkózó gazdaság hosszú távú struktúrájához és árszint-konvergenciájához megfelelő inflációs rátát állapítsunk meg.
Nézzük a Nemzetközi Tapasztalatokat
A nemzetközi gyakorlatban az inflációs célok csökkentésének kérdése nem egységes. Az inflációs célt általában a gazdaság strukturális helyzete és inflációs folyamatai alapján állapítják meg. Csehországban például 2 százalékos célt tűztek ki, míg Lengyelországban és Romániában 2,5 százalékos célra álltak be. A cseh jegybank döntésének hátterében a gazdasági átmenet során csökkenő inflációs nyomás állt, míg Romániában figyelembe vették, hogy a felzárkózó gazdaság homjeséhen valamivel magasabb infláció indokolt lehet.
A korábbi inflációscélok csökkentése Magyarország számára sem példa nélküli, hiszen az inflációs cél nyomon követése 2001 óta folyamatosan csökkent, míg 2005-ben a jelenlegi 3 százalékos célra váltott az MNB.
Az Átállás Zökkenőmentessége: Kulcsfeltételek
A sikeres és zökkenőmentes átállás érdekében négy kulcsfontosságú jellemző jelenik meg a nemzetközi tapasztalatokból:
- A célcsökkentés rendszerint egy már lezajlott dezinflációs folyamatra épül.
- Fontos a jegybank hitelessége és az inflációs várakozások lehorgonyzása.
- Az átállás gyakran hosszú távú és előre bejelentett folyamat.
- Elemzések támasztják alá a célváltozást.
Általában elmondható, hogy a célcsökkentéssel összefüggésben nem tapasztaltak egyértelműen azonosítható makrogazdasági költségeket.
Készen állunk az Átállásra?
A célfelülvizsgálat indokolt, hiszen az eurócsatlakozási követelmények is ezt megkövetelik. De ahhoz, hogy érdemben léphessünk, mindkét kérdésre megnyugtató választ kellene találni: Mekkora inflációs cél illik a magyar gazdaság hosszú távú jellemzőihez, és mekkora gazdasági költségekkel járna az átállás?
A nemzetközi tapasztalatok szerint az inflációs cél csökkentése, ha megfelelő feltételekkel végzik, alacsony reálgazdasági költséggel is megvalósítható. Hazánk inflációs várakozásai folyamatosan javulnak, de az időzítés továbbra is kulcsszerepet játszik az átállás sikerében.
A cikk megfogalmazott véleménye a szerzőé, és nem feltétlenül tükrözi az OECD álláspontját.
