Bezáró gyárak és leépítések: ellentmondásos jelek a munkaerőpiacon
Az elmúlt hónapokban több jelentős leépítés és gyárbezárás történt Magyarországon. Az Electrolux jászberényi hűtőgyára az év végéig leállítja a termelést, ami mintegy 600 munkahely megszűnését jelenti. Az Accell Hunland tószegi kerékpárgyára augusztusban bejelentett csoportos létszámleépítés miatt 400 dolgozótól válik meg. A WKW győri üzemének szeptemberben bejelentett bezárása 470 pozíciót érint, a bonyhádi zománcgyáré pedig 150 munkahely megszűnésével jár.
A Nestlé júliusban bejelentette a diósgyőri csokigyár bezárását, de szeptemberre kiderült, hogy az üzemet átveszi a magyar Vimpex-csoport, és a termelés 2027-től folytatódik. A nyáron több, az előző kormánytól gazdaságilag függő vállalatnál is leépítések voltak: a Mediaworksnél júliusban körülbelül 200 főt küldtek el, és sok embert bocsátottak el a Mandinertől és a Megafontól is. A Bayer Construct csoporthoz tartozó biharkeresztesi Viastein júniusban jelentett be csoportos létszámleépítést, a Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Groupnál szintén júniusban jelentettek be csoportos létszámleépítést.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint júniusban és júliusban is megugrottak a csoportos létszámleépítések, amelyek főként a Fidesz-közeli médiavállalkozásokhoz köthetők. A leépítések több mint háromnegyedét e két hónapban a közép-magyarországi régióban jelentették be. Január és augusztus között a feldolgozóipar mellett (2382 fő) az információ, kommunikáció szektorban küldték el a legtöbb embert csoportos létszámleépítés keretében, összesen 1295 főt.
A leépítések ellenére május és július között több mint 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma országosan a február és április közötti időszakhoz képest, 4,618 millióról 4,651 millióra. A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, ami magasabb, mint 2023 szeptemberében mért 65,3 százalék. A magyarázat az, hogy 2023 utolsó negyedéve és 2026 második negyedéve között több mint 90 ezer fővel csökkent a munkavállalási korú népesség száma. A munkanélküliek száma enyhén, hatezer fővel nőtt, a munkakeresés átlagos ideje viszont 13,1 hónapról 12 hónapra csökkent.
A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatási indikátora augusztusban a tavaly szeptember óta mért legalacsonyabb szintre csökkent: a cégek 7 százaléka készült létszámbővítésre, 13 százalék pedig csökkentésre. Az Eurostat hasonló indikátora szerint éppen egy évvel ezelőtt voltak csak borúsabbak a céges létszámtervek az augusztusban mért szintnél.
A G7-nek nyilatkozó munkaerőpiaci szakértők szerint ősszel élénkebb időszak jöhet, de a vállalatok óvatosak maradnak. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a hazai munkaerőpiacot nem egységes munkaerőhiány vagy túlkínálat jellemzi, hanem erősen differenciált helyzet. „Szeptemberben és októberben ezért elsősorban célzott toborzási hullámokra számítunk, minden ágazatra kiterjedő létszámbővítés valóban nem várható” – fogalmazott.
Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az őszi időszakban a cégek igyekeznek behozni lemaradásukat, a munkavállalók érdeklődése is megnő. A szakértők szerint az érdemi és tartós munkaerőpiaci javuláshoz a vállalatok működési kilátásainak kiszámíthatóbbá válására és a termelési mutatók javulására lenne szükség. Nógrádi József szerint ehhez az export fellendülésére, új – köztük nem autóipari – beruházásokra, valamint a belső fogyasztás erősödésére lenne szükség.
Mihályi Magdolna szerint a gazdasági növekedés önmagában nem elég: a munkaerőpiac stabilizálásához hatékonyabban kell bevonni a hazai munkaerő-tartalékokat, támogatni kell a mobilitást, valamint fejleszteni a képzést és az átképzést. Emellett kiszámítható jogi és gazdasági környezetre van szükség. „Rövidebb távon nem egységes fordulatra, hanem ágazatonként és térségenként eltérő, fokozatos javulásra számítunk” – összegezte várakozásait.
