Brüsszeli ár-összehasonlítás: Hiányzó részletek homályában
A közmédia legújabb bravúros vállalkozása: felpakolták az áraktól meggyötört magyar valóságot, és Brüsszelig száguldottak, hogy megmérkőztessék a két ország árait. A „meglepetés-infláció” meg a magyar árstop hatásait bravúrosan kombinálták a „brüsszeli buborék” költségeivel. Az eredmény? Az üdítők és húsfélék Belgiumban egyértelműen drágábbak. Például a csirkehús majdnem a duplája a magyar áraknak. Ugyanakkor a liszt, cukor és vaj még Magyarországon is magasabb árfekvést mutatott.
Politikai szándék vagy véletlen statisztikai játék?
Aligha lehet véletlen, hogy a közmédia hirtelen az élelmiszerek drágasága iránti lelkes érdeklődést mutat – épp, amikor közelebb kerül a hatósági fellépés ideje a hazai kiskereskedelmi láncokkal szemben. Furcsamód, ez az érzékeny vizsgálódás a masszív hazai infláció csúcsának idején elmaradt. Most viszont a kommunikáció üzenete világos: Magyarország, még így is, versenyképes!
A kimaradt szempont: jövedelmi viszonyok
Az árak összehasonlítása önmagában mit sem ér anélkül, hogy figyelembe vennék, milyen anyagi háttér áll a vásárlók mögött. Belgiumban az éves medián kereset 28 997 euró, míg Magyarországon mindössze 7428 euró – és ezek nem kósza találgatások, hanem Eurostat adatok. Ez majdnem négyszeres különbség. Ha pedig ezt a képletbe beemeljük, az „azonos árak” vagy „kétszeres csirkehús-árak” máris egészen más színben tűnnek fel.
Lefordítva: amit egy belga kereskedő elad, azt egy ottani vevő viszonylag kényelmesen kifizeti. Magyarországon viszont a jóval alacsonyabb keresetek mellett már az alacsonyabb árak is jelentős terhet rónak a vásárlók zsebére. Így a közmédia pezsgőt pattintó optimizmusa finoman szólva is furcsán fest a valós jövedelmi háttérrel szembesítve.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/03/10/hirado-arak-brusszel-keresetek-1
