Csökken a szülőkkel élő fiatalok aránya Magyarországon
A legutóbbi Eurofound jelentés szerint Magyarországon 2018 és 2023 között jelentős mértékben csökkent a szüleiknél élő fiatal felnőttek aránya, ezzel a legnagyobb mértékű csökkenést mutatta a tagállamok között. Az EU-s átlaghoz viszonyítva az országunk a középmezőnyhöz tartozik, de a változások hátterében több tényező is meghúzódik.
Számok alapján a 25-34 éves korosztály körében a Magyarország, Csehország és Litvánia között történt a legszembetűnőbb csökkenés a szülőkkel élők arányát tekintve, míg más országok, mint Portugália, Lengyelország és Írország, jelentős növekedést mutattak. Ezen időszak alatt az EU-s átlagosan mindössze egy százalékpontos csökkenést regisztráltak.
2023-ban a fiatal felnőttek mintegy harminc-egy százaléka lakott otthon a szüleivel, ez pedig a tizenkettedik helyet jelenti az EU-n belül. A legmagasabb arányba a horvát, szlovén és szlovák fiatalok tartoznak, akik közül 64, 64 és 57 százalék él szüleinél. Ezzel szemben a skandináv országok, mint Svédország, Dánia és Finnország, kiemelkednek a kedvező helyzetről, ahol alig néhány százalék a szülők otthon lakó fiatal felnőttek aránya.
Az Otthon Start program és lakhatási problémák
Érdemes megemlíteni, hogy a kormány 2025 nyarán indítja el az Otthon Start programot, amelynek célja a fiatalok lakástulajdonhoz jutásának elősegítése. E mellett 2024-ben számos intézkedést jelentettek be a lakáspiaci megfizethetőség javítása érdekében. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy 2014 és 2022 között a lakhatás megfizethetősége jelentősen romlott, holott 2022 és 2023 között egy átmeneti javulás volt tapasztalható. Az ezt követő időszak azonban ismét a megfizethetőség csökkenését hozta.
A jelentés szerint a szülőkkel élők csökkenésének oka vélhetően nem a bérleti díjak csökkenésében keresendő, hiszen Magyarország területén oly módon szűkös a bérlakás alapú megoldás, hogy a fiatal felnőttek számára szinte alig elérhetők az olyan albérletek, amelyek ára a helyben élő fiatalok medián bérének harmadánál alacsonyabb lenne. E problémának vannak társadalmi vonatkozásai is, hiszen nem csupán hazánkban, hanem több más európai országban, például Bulgáriában, Görögországban, Írországban, Lettországban, Portugáliában és Szlovákiában is rendkívül nehézkes a fiatalok elhelyezkedése.
