Csökkent az államadósság a forint erősödése miatt
Ezermilliárd forinttal csökkent az államadósság a forint erősödése következtében, mivel az árfolyamhatás jelentősen mérsékelte a devizaadósság forintban kifejezett értékét – írta a GKI Gazdaságkutató.
Az új kormány elköteleződött az euró bevezetése mellett, és sikeresen hozza haza a korábban visszatartott uniós pénzeket. A lépések következtében erősödött a nemzetközi befektetői bizalom, ami a forint erősödését és az állampapírhozamok csökkenését eredményezte.
A kormány magas, 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál idén, miközben számos beígért költséges intézkedés még nem lépett életbe. Ilyen költségvetési helyzetben az államadósság és a kamatkiadások csökkenésének kiemelt jelentősége van.
A devizaadósság kockázatokat is rejt
A devizaadósság ugyanakkor sérülékenység forrása is lehet. A 2008-as válságot megelőző években a gazdasági növekedéssel emelkedő adósság társult. A magyar költségvetés jelentős hiánnyal működött, 2006-ban a bruttó hazai össztermék 9,3 százalékát érte el.
2008-ban és 2009-ben is nőtt a GDP-arányos adósság mértéke, és ezen belül a devizaadósság aránya is, ami 2009-re 39 százalékot ért el.
A recesszió csökkentette a GDP-t, és a forint gyengülése jelentősen növelte az adósság forintban számított értékét. Mivel közben befagytak a nemzetközi pénzpiacok, a magyar kormány végül a Nemzetközi Valutaalaptól származó hitelcsomaggal tudta csak stabilizálni az állam pénzügyeit.
A devizaarány alakulása
A 2010-es években a kormányok egyik célja az adósság devizaállományának csökkentése volt, amit elősegített a javuló exportteljesítmény, a gyenge belföldi kereslet és a beáramló uniós források. Így 2019-re a devizaarány a teljes adósságban 17 százalékra csökkent.
A Covid- és energiaválság miatt megugró kiadások, az uniós források befagyasztása, valamint az infláció következtében kilövő állampapírkamatok miatt – utóbbiak relatíve olcsóbbá tették a nem forintos hiteleket – 30 százalékra nőtt a devizás eladósodás mértéke.
Fontos kiemelni, hogy a GDP-arányosan most 22,8 százalékos devizaadósságra az állam rendelkezik fedezettel. A hazai devizatartalék ugyanis a GDP 22,9 százalékát teszi ki.
Évi 2000 milliárd forintos megtakarítás az euró bevezetésével
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott a Közgazdász-vándorgyűlésen, hogy az euró bevezetését és a drágább adósságelemek kifutását követően az állam 2000 milliárd forintot tudna éves szinten spórolni. Ez az összeg nagyjából az oktatásra fordított kiadás 40 százalékának felel meg.
Az euróövezeti tagság mellett szóló érv Barabás szerint, hogy az európai közös valutát használó országok közül csak Olaszország – ahol az államadósság-ráta 140 százalékos, vagyis közel a hazai kétszerese – fizet többet GDP-arányosan adósságtörlesztésre.
A 2020-as években véget ért az olcsó pénz időszaka, a világpolitika kiszámíthatatlanabbá vált, valamint a magyar költségvetési politika is elszállt – ez alapján az államtitkár szerint „az euróövezet kívül lenni veszélyes és költséges”.
