A reptéri vasúti koncesszió részletei: Magáncégek választása a választások előtt
Január elején a magyar állam kiírhatja a reptéri gyorsvasút építésére vonatkozó koncessziót, amint azt a Telex is értesült. Az előkészítő munkálatok alapján egy hónapon belül várható a jelentkezési határidő, amelyet követően a Nemzetgazdasági Minisztérium a legjobb három ajánlattevővel kezdi meg a tárgyalásokat. A folyamatra körülbelül két hónapot kalkulálva a döntés vagy a 2026-os választások előtt, vagy közvetlenül azután születhet meg.
Az állam esetleges szerepe a projektben
A projekttel foglalkozó állami intézmények, mint az NGM és az Építési és Közlekedési Minisztérium, rálátással bírnak a folyamat alakulására, és nem tartanak attól, hogy a választások eredményei alapjaiban befolyásolják a fejlődést. Az építkezés ugyanis már a Kádár-korszakban megkezdődött, és a növekvő igények miatt elkerülhetetlen, hogy megvalósuljon. Érvelésük szerint, mivel kezdettől fogva nem számítanak jelentős állami tőke bevonására, így a politikai ellenállás valószínűsítése sem indokolt.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a Tisza párt esetleges hatalomra kerülése milyen hatással lenne a konstrukcióra – Magyar Péter kommunikációja alapján számítani lehet a projektek felülvizsgálatára, ami a győztes cég személye függvényében változhat. Az is felvetődött, hogy ha a projekt jövedelmező lenne, miért nem a magyar állam valósítja meg, miért adja ki a magánszereplők kezébe a kivitelezést.
Megfontolt állami befektetés lehetősége
A háttérbeszélgetéseink során felmerült egy forgatókönyv is, ahol a magyar állam pénzügyi befektetőként kisebbségi részesedést vállalna a projekthez. Ez viszont azt jelentené, hogy a koncesszióban 10-20 százalékos arányban is részt venne az állam. A gyorsvasút megépítése egy olyan projekt, amelyhez nemzetközi magánbankok is szívesen nyújtanak finanszírozást, tehát nem lenne szükség állami hitelre.
A koncessziós bevételek forrásai
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter december 10-én bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasutat koncessziós formában fejlesztik. A jelentkező magáncégeknek maximum 35 éves időtartamuk lenne arra, hogy megtérüljön a beruházás. A koncessziós cég az építés befejezése után, 2030-tól kezdheti el a bevételek generálását, amit a MÁV-tól szedett pályahasználati díjak és az utasoktól beszedett jegyárak biztosíthatnak. A jegyárak jövőbeli megállapítása és a pályahasználati díjak mértéke viszont kérdéses, figyelembe kell venni a projekt költségvetését, a várható inflációt, és a díjak emelkedésének ütemét.
Forgalommegtartás és a jövőbeli kilátások
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a 2024-es évben várhatóan 19-20 millió utast fog kiszolgálni. A koncessziós cég központi feladata, hogy a megépített pálya és a 4 vágányos pályaudvar révén a lehető legtöbb embert terelje át a vasútra. A tervek szerint ahhoz, hogy a kormány által megjelölt átterelési arány elérhető legyen, a vonat közlekedése 5-10 percenként kell, hogy történjen a repülőtér és Budapest között. Az előzetes elképzelések szerint az éves bevétel a platform fee-ból évente 48 milliárd forintot is elérheti.
A projekt kihívásai és előnyei
Ahogyan a nemzetközi példák is mutatják, a legnagyobb európai városokban az utasok jelentős része használ kötöttpályás közlekedést a repületről történő eljutáskor. A sikeres működés érdekében a koncessziós társaságoknak figyelembe kell venniük, hogy Budapesten, hasonlóan a BKV és taxis szolgáltatókhoz, a legnagyobb versenytársakká válhatnak. A reptéri állomás a gerinchálózat része lesz, ezzel is bővítve a vonzáskörzetet, így a rendszer nemcsak hazai, hanem nemzetközi szempontból is vonzóbbá válhat.
A projekt megvalósításához nemcsak a kivitelezők, hanem a kiválasztandó magáncégek megfelelő alkalmazottai is elengedhetetlenek. A feladatok megvalósítása során figyelembe kell venni a speciális biztonsági követelményeket és a helyi adottságokat, beleértve a talajviszonyokat is, hogy a fejlesztés zökkenőmentesen megvalósulhasson.
Mindezek mellett a képviselők és a megbízott cégeknek fel kell készülniük arra is, hogy a projekt nem állhat meg a tervezett határidőknél, hiszen ez az üzleti lehetőségek kibővülését is magával hozza. Ahhoz, hogy a koncessziós társaságok vonzó ajánlatokat tegyenek, figyelembe kell venniük a nemzetközi példákat, hiszen a siker kulcsa a gazdaságos és fenntartható működés lehet.
Az iparági szereplők folyamatosan figyelemmel kísérik a tender alakulását, hiszen a projekt jövője nemcsak Magyarország, hanem a régió közlekedési kapcsolatainak megerősítésében is kulcsszerepet játszik.
Forrás: Telex
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/24/mav-repteri-gyorsvasut-koncesszio-ngm-ekm
