Erste: Csak 0,2%-os GDP-növekedés várható idén
Az Erste Bank gazdasági elemzői rendkívül pesszimista várakozásokkal álltak elő a magyar gazdaság idei teljesítményének alakulásáról. Az elmúlt hónapok statisztikái alapján a júliusban még reményteli 0,5%-os növekedési előrejelzést alulmúlva, most csupán 0,2%-os GDP-bővülést várnak. Ebből következően a magyar gazdaság szinte stagnálni fog idén – derült ki Nyeste Orsolya és Nagy János előrejelzéseiből.
Az ipari növekedés stagnálása mögött a külső kereslet gyengesége és mezőgazdaság terén az aszály következtében tapasztalt visszaesés áll. A szolgáltató szektoroknak éppen sikerült valamelyest ellensúlyozniuk ezeket a negatív hatásokat, de a várakozások így is borongósak.
Külső tényezők és kilátások
Nagy János, az Erste makrogazdasági szakértője a német gazdaság erőteljes lassulására figyelmeztetett, amely évek óta fékezi a magyar exportnövekedést is. A német gazdaság stagnálása mellett a csiphiány az autóipart sújtja, ami különösen érintheti a debreceni BMW-gyár működését, tehát közvetve a GDP alakulását is. A szakértő hangsúlyozta, hogy a jövőbeni élénkülésre egyelőre nincsenek túlzottan biztató kilátások.
Inflációs kilátások 2026-ra
A gazdasági elemzők prognózisai szerint az infláció az év végére 4,5%-ra nőhet, tervezett lassulása azonban 2026-ra 3,8%-ra csökkenhet. Az infláció hirtelen emelkedését rövid távon számos tényező fékezi, például a meghosszabbított árrésstopok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilizáló intézkedései, valamint a termelői árak csökkenése.
Miközben a piaci szolgáltatások továbbra is drágulnak, a jövőbeli árrésstop kivezetése után az infláció várhatóan gyorsabb emelkedésnek indul, amely tartósan eltérhet a jegybank 3%-os célszámától. A lakossági inflációs várakozások is továbbra is magasak maradtak, ami Nyeste Orsolya szerint szintén aggasztó jel.
Forint és kamatpolitika
A forint stabilitásáról alkotott véleményükben az Erste szakértői rámutattak, hogy a növekvő inflációs várakozások miatt az MNB nyomás alatt áll. A mérsékelt kamatcsökkentés lehetősége 2026 végére tehető, de rövid távon a jelenlegi kamatszint várhatóan nem változik.
A hazai és nemzetközi kamatok közötti különbség bővülése várhatóan a forint nominális erősödését eredményezi. Az EUR/HUF árfolyam stabilizálódása a vámháborús feszültségek csökkenése mellett az ország folyó fizetési mérlegének többletéből is adódik. Az elemzők szerint a jövő évi árfolyamszinten 385 körüli értékek várhatóak.
Hitelminősítői kockázatok
Nagy és Nyeste kiemelték, hogy fontos figyelemmel kísérni a Moody’s hitelminősítő közelgő felülvizsgálatát, mivel a magyar államadósság besorolásának leminősítése még a kockázat növekedése ellenére sem jelentene automatikusan bóvli kategóriát. A leminősítést követő esetleges piaci reakciók komoly hatást gyakorolhatnak a forint teljesítményére, amelyet a monetáris és költségvetési politika is érezne.
További adatok szerint Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, 2025-re 0,5%-os gazdasági növekedést valószínűsít, míg a kormányzati várakozásokkal ellentétben ő inkább 2,4%-os növekedést tart reálisnak.
Mindezek fényében a magyar gazdaság helyzete a következő hónapokban és években is folyamatos kihívások elé néz, miközben a nemzetközi piacok turbulenciái is befolyásolják az ország fejlődését.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/11/27/erste-elemzes-inflacios-varakozas-forint-arfolyam-gdp-makrogazdasag
