Az MNB megkérdőjelezett döntései: Összeférhetetlenség és vitatott kötvényvásárlások
Valami különösen szokatlan történt 2021 augusztusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körül. Májusban még az alapítványokat és fejlesztéseiket érintő grandiózus terveket hangoztatták, de néhány hónap alatt minden teljesen más képet öltött. Az összefonódások, döntési bizonytalanságok és a felelőtlen anyagi döntések már nem voltak elrejthetők.
Összefonódások és kettős szerepek
Már a kezdetekkor gyanúsnak tűntek az MNB-hez kapcsolt PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány közötti üzletek. A helyzetet az sem segítette, hogy mindkét alapítvány kuratóriumi elnöke Csizmadia Norbert volt. Ez nemcsak összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, de teljesen figyelmen kívül hagyta az alapítvány belső szabályzatát is. Az ebből fakadó nehézségeket egyszerűen megoldották: a belső előírásokat utólag módosították – a kötvényvásárlás kedvéért.
A 22,5 milliárd forintos dilemma
Az első ötmilliárdos kötvényvásárlás könnyedén átment a kuratóriumi döntéseken. Ám amikor további 22,5 milliárd forintnyi befektetés került szóba, a felügyelőbizottság váratlanul elutasította a tervet, mondván, nem időszerű. Alig egyetlen nap telt el, és a bizottság máris új szavazást kezdeményezett, végül minden fenntartás nélkül jóváhagyva a kiemelkedően magas összegű vásárlást.
Kockázatmentesnek álmodott, de valójában veszélyes befektetések
A Neumann János Egyetemért Alapítvány hatalmas vagyont kapott az államtól egyetemi fejlesztések céljából, de ennek legnagyobb része egyetlen befektetésbe – az Optima 2031-es kötvényeibe – került. Bár az alapítvány azt kommunikálta, hogy befektetéseik likvid módon bármikor visszaválthatók, az események hamar rávilágítottak arra, hogy ez szó sincs így. Az Optima kötvényeinek alapját képező lengyel ingatlanpiaci befektetések már az első években jelentős értékvesztést mutattak.
Szakértői vélemények figyelmen kívül hagyása
Több független szakértő is javasolta, hogy a kockázatokat csökkentendő, diverzifikálják a portfóliót, és részben vagy teljes egészében szabaduljanak meg az Optimához kötött befektetéseiktől. Ezeket a tanácsokat azonban rendre elutasították, és tovább ragaszkodtak az eredetileg kiválasztott, kockázatos eszközökhöz.
Visszakerülhet-e valaha az állami vagyon a céljaira?
Amikor az alapítvány végre kezdeményezte a kötvények részleges visszaváltását, az Optima képtelen volt pénzben teljesíteni, helyette lengyel ingatlanpiaci részvényeket és készülőfélben lévő épületeket ajánlott fel. A visszaváltás valósága végül teljes képtelenségnek bizonyult, tovább növelve a gyanút az alapítványi döntések és azok következményei körül.
A felelőtlen gazdálkodás öröksége
Míg az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentésben bírálta az alapítványt az átláthatatlan és káros gazdálkodása miatt, az érintettek mindmáig védik döntéseiket. Az alapítvány szerint nincs szó kárról, és „konstruktív tárgyalásokat folytatnak” a befektetések sorsáról.
A történet rávilágít arra, hogy milyen következményekkel járhat a felelőtlen gazdálkodás akkor, ha a közvagyont személyes érdekeltségek és átláthatatlan ügyek hálójába engedik sodródni. Az eredmény: fantasztikus fejlesztési lehetőségek helyett romló értékű részvények és egyre súlyosbodó bizalmi válság.
