Magas tejárak: A pénz útja a termelőtől a boltig
A legújabb lakossági fórumán Lázár János építési és közlekedési miniszter felvetette azt a sarkalatos kérdést, hogy miként szökhet fel a tej ára 140 forintról 400 forintra az üzletekben. A téma különösen időszerű, mivel a magas élelmiszerárak továbbra is aggasztó problémát jelentenek Magyarországon.
Ez a kérdés nem új keletű, hiszen Orbán Viktor már egy évvel ezelőtt is feltette a hasonló retorikai kérdést: „Miért kerül 550 forintba a tej, amikor a termelő 200 forintért adja?” A válasz azonban még mindig várat magára, pedig a kormány rendelkezésére áll minden szükséges adat, amelyek segítségével feltárhatnák a problémát. Az Agrárminisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, a NAV és a Központi Statisztikai Hivatal is hozzáférhető információkkal szolgálhat a tej árára vonatkozóan, ám a nyilvánosság még mindig nem kapott meggyőző választ.
Lázár János most a külföldi tulajdonú boltláncok kiszorításával kapcsolatban emelte fel a kérdést, amely már 2010 óta napirenden van. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb adatai szerint a 1,5%-os UHT-tej bruttó fogyasztói átlagára 303 és 413 forint között mozog, míg a 2,8%-os tejek átlagára 327 és 437 forint között található. Érdekesség, hogy a saját márkás termékek árai jellemzően alacsonyabbak, mint a gyártói márkáké, azonban az értékesítési haszon között jelentős eltérések figyelhetők meg.
A kormány által bevezetett árrésstop-rendelet 2025 márciusa óta hatályban van, de ez csupán az évi egymilliárd forintnál nagyobb bevételű láncokra vonatkozik. Ennek következtében a magyar tulajdonú franchise-hálózatok, mint a Coop, CBA vagy Reál, felmentést kaphatnak ezen intézkedés alól. Az árrésstop tehát elsősorban a külföldi láncokat érinti, amelyeket Lázár János is problémaként emelt ki, mivel az ő boltjaikban a tej árrésének maximálása jelentős hatással lehet a termékek árára.
Ha a miniszter által említett 400 forint az üzletekben az UHT-tej bruttó ára, ezt az árat az alábbiak szerint lehet lebontani: az áfa 5%-a 19 forint, így a nettó fogyasztói ár 381 forint. Az üzlet legfeljebb 10%-os haszonnal dolgozik, ami 35 forintot jelent, míg a beszerzési ár 346 forint. Ha figyelembe vesszük, hogy a termelő nettó 140 forintért értékesíti a tejterméket, ezt figyelembe véve a közvetlen költségek, mint a feldolgozás, csomagolás, szállítás és tárolás, 206 forintra rúgnak.
Azonban a 206 forintból különböző költségek – bérek, adók, energiaköltségek – fedezése is szükséges, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Az országos céges energiaárak magasak, a kiskereskedelem különadót állít elő, a szállítás költsége a megemelt útdíjak miatt emelkedett, és a csomagolási díjak is emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének köszönhetően. Mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum növelése jelentős bérellenállást generál a munkáltatók számára.
A tejtermékek, mint a sajt, joghurt vagy vaj 18%-os áfa alatt állnak, így a 400 forintos kiskereskedelmi árban nem csupán 19, hanem 61 forint áfa is található, amely az állami bevételeket is növeli. A kormány célja, hogy azokba a boltokba terelje a vásárlókat, ahol 10%-kal maximálja az árrést, ami megkérdőjelezhető, hiszen épp azokat a szereplőket próbálják kiszorítani a piacról, amelyeknek a termék-árak már eleve szűkre szabottak.
