Szijjártóék nem hozták helyzetbe a magyar autóipari cégeket, hogyan lehetne ezen változtatni?
A Simon Plastics Kft. a Fejér vármegyei Kőszárhegyen tevékenykedik, és az egyik jellegzetes példa arra, milyen irányokat szeretne a jelenlegi kormányban ülő gazdaságpolitikai vezetés látni. Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlamentben hangsúlyozták, hogy a kormány új gazdaságpolitikája az innovatív hazai kis- és középvállalkozások támogatására összpontosít, ezen belül a nagyberuházások előtt álló cégeket is úgy szeretnék helyzetbe hozni, hogy hazai beszállítók részesüljenek az előnyökből.
A Simon Plastics jelenlegi létszáma március hónapban meghaladta a 360 főt, ami az ő statisztikáik szerint nagyvállalatnak számít, tekintve, hogy nemrégiben hagyták el a középvállalati kategóriát. A vállalat fejlődése szoros összefüggésben áll azzal, hogy 2020-ban a Volkswagen közvetlen beszállítójává vált, ami jelentős előrelépést jelentett a járműipari értékláncban.
A Tisza Párt programja rávilágít arra, hogy az előző kormány adókedvezményei és támogatási rendszerei túlnyomórészt a multinacionális cégeknek kedveztek, ami hátrányosan érintette a hazai kis- és középvállalkozásokat. A jelenlegi vezetés célja a magyar gazdaságban a hozzáadott érték növelése, különösen a kisebb cégek termelékenységének fokozásán keresztül.
Az utóbbi évek során a Simon Plastics számos állami pályázaton indult és sikeresen pályázott energiahatékonysági fejlesztésekre is, például a 2022 novemberében indított gyármentő program keretében. A pénzügyi vezető, Klér Zoltán hangsúlyozta, hogy a vállalat mindig arra figyelt, hogy a kapott támogatások ne csak a kapacitás bővítését szolgálják, hanem hozzájáruljanak a hatékonyság növeléséhez is. Például már korán energiatárolókat vásároltak, miközben más cégek még csak napelemekben gondolkodtak.
A hajdúböszörményi Hajdu Autótechnika Ipari Zrt. szintén jelentős szereplő a járműiparban, fémalkatrészek gyártásával foglalkozik járműipari ügyfelek számára. Dedéné Novotni Anna, a vállalat vezérigazgatója arról számolt be, hogy a friss pályázati kiírások gyakran előírják a létszám vagy bérköltség növelését, amely korlátozza az automatizációra és a munkaerő kiváltására irányuló beruházásokat. Azonban a cégek számára lehetőség nyílik ipar 4.0 technológiák, valamint energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására is, de a legnagyobb kihívást a piaci kapcsolatok kiépítése és a vevőszerzés jelenti.
A magyar járműiparban 2025 végén több mint 100 ezer ember dolgozott, ami a hazai feldolgozóiparban is jelentős számnak számít. A járműipar nemcsak a magyar export egyik motorja, de az export értékének több mint ötödét-hatodát adja, mégis a helyben előállított hozzáadott érték aránya alacsony, ami 2022-re mindössze 34 százalékra csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös elemzése pedig rávilágít arra, hogy a legnagyobb hazai ágazati szereplők túlnyomó többsége külföldi tulajdonban van, míg a magyar tulajdonú beszállítók gyakran egy-két nagyvállalathoz kötődnek. A cél az, hogy a helyi cégek hozzáadott értéke növekedjen, azonban az elmúlt évek támogatási rendszerei nem mindig segítették elő ezt a folyamatot.
Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója értékelése szerint a hazai járműipar számára nemcsak a beruházások ösztönzése fontos, hanem a hazai beszállítók versenyképességének fejlesztése is, amely nem valósult meg a támogatási rendszer átalakítása révén.
Habár a támogatások fontos szerepet játszanak, az autóipari vállalatok említenek más korlátozó tényezőket is, amelyekre a kormány is hatással lehet. Ilyen tényezők a magas ipari energiaárak, a forintárfolyam volatilitása, és a szakképzés aktuális hiányosságai, amelyek versenyhátrányt okoznak a magyar beszállítók számára.
A cikk során több terület is felvetésre került, amelyek új intézkedéseket igényelnek a hazai beszállítók fejlesztése érdekében, beleértve a stratégiai partnerségek kiépítését valamint a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának feltételrendszerét. Rózsa szerint az államnak tudatosan kellene irányítania a magyar beszállítók integrálódását a vállalatok ellátási láncába, amit nem bürokratikus kötelezvényekkel, hanem szakmai, átlátható programokkal lehetne elérni.
A magyarországi járműgyártók mellett a beszállítónak is proaktívan kellene reagálnia a piaci körülményekre. Rózsa hangsúlyozta, hogy a jövőbeni tervekhez igazodva a beszállítóknak előre fel kell készülniük, amihez egy közös, intézmény keretek között létrehozott piaci információs rendszerre lenne szükség.
A gyártók és beszállítók közötti együttműködés erősítésére a német és más külföldi példák sikeresen mutatják, hogy az innovatív rendszerek és együttműködések révén fejleszthetők a hazai vállalkozások képességei. Összességében a versenyképesség növeléséhez nemcsak a beruházások, hanem a célzott képességfejlesztés és a kapcsolatok pre-formálása is elengedhetetlen.
A folyamatosan változó piaci környezet és a hagyományos autógyártási modellekhez képest nehezen helytálló magyar beszállítók előtt a jövő kihívásokkal teli. A hazai kkv-k fejlődéséhez tehát jelentős kormányzati irányítás, támogatás is szükséges, hogy a jövőben a magyar beszállítók versenyképessége megerősödjön, hiszen a jelenlegi helyzet fenntartása sem egyszerű feladat.
