Tényleg a legalacsonyabb a rezsi Magyarországon az EU-ban?
A rezsicsökkentés kormányzati kommunikációs kampányának középpontjában áll, hogy a háztartások hatalmas megtakarítást könyvelhetnek el, amelyet Brüsszel politikái ellen kell megvédeni. Legutóbbi vitát Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője robbantotta ki egy Facebook-bejegyzésével, amelyben az Eurostat adataira hivatkozva állította, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a rezsiköltségek az EU-ban. Az Eurostat 2025 első felére vonatkozó statisztikái alapján valóban ezt látjuk, de az ilyen állítások mögötti valóság jóval árnyaltabb.
Igaz, hogy a rezsicsökkentés következtében Magyarországon havonta kevesebbet kell fizetni a közművekért, mégis kétséges, hogy valóban akkora megtakarításokat könyvelhetünk el, mint amit a számlák tükröznek. A rezsi egy részét az állam állja, ami közpénzből fedezett, így végső soron a lakosság pénzéből finanszírozzák a kedvezményeket. A rezsicsökkentés költsége az államnak csak az idei év első felében is közel 500 milliárd forintjába került.
Mennyi a valódi terhelés a háztartások számára?
A „legalacsonyabb rezsi” kifejezés mögött nemcsak az állam támogatása áll, hanem a valós fogyasztási viszonyok is vizsgálatot igényelnek. 2022-től kezdve a kormány a rezsicsökkentést szűkítette, és már csak az átlagfogyasztás alatti háztartások élvezhetik a kedvezményeket. Emellett az Eurostat jelentésének másik fele is figyelembe veendő: a vállalkozások áramköltségei Magyarországon az EU hatodik legmagasabb költségei közé tartoznak. Mindez azt jelenti, hogy a cégek által fizetett magasabb díjak végső soron rányomják a bélyegüket a fogyasztói árakra, ami nekünk, fogyasztóknak ismét csak pénzbe kerül.
A háztartások energiaárának viszonyítása az jövedelmekhez fontos. Az Európai Bizottság szerint az alacsony jövedelmű magyar háztartások számára a rezsiszámla akár a jövedelmük 15%-át is kiteheti, amivel az EU negyedik legrosszabb helyezését érik el. A középosztály háztartásainál ez az arány 9,15%, szintén a legrosszabbak között.
Energiahatékonyság és szigeteltség probléma
Ráadásul a rezsicsökkentésen túl a tűzifa áremelkedése sem elhanyagolható. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tűzifa ára az utóbbi években majdnem megduplázódott, ami a háztartások fűtési költségeit tovább növeli. Ezen felül, a magyar ingatlanok energetikai hatékonysága is problémás, a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása közel másfélszerese az EU átlagának; a családi házak 82%-a a legrosszabb energiaosztályba tartozik. Mindez arra figyelmeztet, hogy a rezsicsökkentés és a háztartások fűtési költségei közti összefüggés nyilvánvaló, hiszen sokan nem fektettek be energiahatékonysági fejlesztésekbe a kedvezmények miatt.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a rezsicsökkentés nem feltétlenül jelenti, hogy a magyarok a legolcsóbban élik meg a rezsiköltségeiket. A számláinkon feltüntetett kedvezményes összeg mögötti költségek közpénzből fedezett, a tényleges terhet pedig a háztartások jövedelméhez viszonyítva sokszor magasabb, mint más uniós országok esetében. A közelmúltban szervezett rezsitüntetések is jól mutatják, hogy a lakosság ezzel a helyzettel elégedetlen és hangot ad a közpénzből finanszírozott támogatások átláthatóságáért.
Forrás: telex.hu/ellenorzo/2025/12/07/magyarorszag-europai-unio-rezsi-fact-check
