Van-e valós alapja annak, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a közműdíj az EU-ban?
Magyarországon a közműdíjak csökkentésére irányuló program bevezetésével a kormány egyik fő beszédtémája az volt, hogy a háztartások jelentős megtakarításokat értek el, ezért ezen intézkedések védelmét Brüsszelben mindenképp meg kell valósítani. János Hargitai, a kormányzó KDNP politikusa például egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország rendelkezik a legalacsonyabb közműárakkal az Európai Unióban.
A fenti grafikon valóban szerepel az Eurostat jelentésében, amely a 2025-ös év első felét vizsgálja. Azonban, amint az a statisztikák esetében gyakori, nem szabad ezeket elszigetelten, kontextus nélkül kezelni, mert ez könnyen torzított eredményekhez vezethet.
A közműdíjak csökkentése következtében valóban kevesebbet fizetünk havonta egyes közműszolgáltatásokért Magyarországon, mint amit a program nélkül kellene. Viszont ez nem jelenti azt, hogy annyit is spórolunk, amennyit a számláinkon látunk: a költségeink másik része az állam által van finanszírozva, közpénzből, azaz a polgárok pénzéből. Elmondható, hogy a kormány nem tette lehetővé, hogy az energiaszolgáltatók olcsóbban termeljék és szállítsák az energiát a fogyasztókhoz, hanem a havi költségek egy részének átvállalásával érte el ezt. Az állam közpénzeket használ e költségek fedezésére, ami végső soron azt jelenti, hogy továbbra is mi fizetünk az energiáért. Az év első felében a közműdíjcsökkentési program közel 500 milliárd forintba került az államnak.
A kijelentés, miszerint „Magyarországnak a legalacsonyabb közműdíjai vannak”, rossz lehet, mivel erősen kontextusfüggő. Nem mindenki fizeti ugyanolyan mértékben a díjakat: 2022-ben a kormány kénytelen volt csökkenteni a közműdíjakat, és azóta csak az átlag alatti fogyasztásra ad kedvezményeket. Ezért érdemes nemcsak a háztartási elektromos energia költségeit nézni az Eurostat jelentésében, hanem figyelembe kell venni a többi szereplőt is, akiknél Magyarország az EU hatodik legmagasabb elvárásait mutatja. Ha a vállalkozások nagyobb számlákat kapnak, azt végső soron a fogyasztókra fogják áthárítani, hiszen a cégek beépítik ezeket a költségeket termékeik és szolgáltatásaik áraiba. A hálózati díjak terén már így is élen járunk, 2023-ban 68 euró per megawattóra áron.
A kormánytisztviselők és az MVM vezetői 2022. július 19-én tartottak ülést a Parlamentben, hogy megvitassák az energia válságot és a közműdíjak védelmét. Az igazi kérdés nem pusztán a közműdíjak mértéke, hanem hogy ez a költség miként viszonyul a háztartási jövedelmekhez. Anna Bajomi energiaszakértő rávilágított, hogy az Európai Bizottság adatai szerint a közműszámlák különösen nehezek a mélyszegénységben élő magyar háztartások számára, amelyek költségeik majdnem 15%-át az energiára költik 2024-ben – ez a negyedik legmagasabb az EU-ban ebben a jövedelmi kategóriában. Az alsó középosztály számára ez a szám 11,85%, míg a középosztály esetében 9,15% (mindkettő a negyedik legmagasabb a kategóriában). Ráadásul Magyarország medián jövedelme a legrosszabb az EU-ban a vásárlóerő-paritás alapján.
Továbbá, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tűzifának, amelyre a közműdíjcsökkentés nem vonatkozik, az ára majdnem megduplázódott 2021. január óta, 2025 októberében 8.100 forintra nőtt 100 kilogrammonként. Egy tűzifát forgalmazó elmondása szerint egy közepes szigetelésű ház számára, modern fával gázosító kazán használatával, körülbelül 4 köbméter, vagy 2,4 tonna tűzifára van szükség a téli időszakra, ami körülbelül 194.400 forintot jelent októberben.
Ez egy újabb jelentős problémát vet fel: a magyar lakóingatlanok szigetelése nem kifejezetten modern, vagy akár megfelelő. A Habitat Alapítvány jelentése szerint a magyar háztartások átlagosan közel másfél olyan energiafogyasztást mutatnak négyzetméterenként fűtésre, mint az EU átlaga, és a még a legrosszabb energiahatékonysági osztályba eső épületek aránya 66%. Az egycsaládos házak esetében a helyzet még rosszabb: 82%-uk a három legrosszabb energiaosztályba tartozik. Továbbá, közvetlen kapcsolat van a lakóingatlanok rossz energiahatékonysága és a közműdíjcsökkentési program között: sokan valószínűleg nem fektettek be az energiahatékonyságba, mivel az állami támogatású energiahordozók árképzése nem ösztönözte őket erre.
Összességében nehéz lenne azt állítani, hogy a közműdíjak csökkentése következtében Magyarországon a legolcsóbb közműdíjak találhatóak az EU-ban. A számlák valóban alacsonyabbak a szomszédos országokhoz képest, ám egyrészt ezt a közpénz kompenzálja, másrészt a kevesebb költség is nagyobb terhet ró a magyar háztartásokra. Ennek egyik jele, hogy november végén demonstrációra került sor a magas hálózati díjak és közműköltségek ellen a Budapesti Elektromos Művek előtt.
Fürödjön meg gyors, pontos és pártatlan hírekben Magyarországról és az országról, iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!
Forrás: telex.hu/english/2025/12/09/fact-check-does-hungary-really-have-the-lowest-utility-costs-in-the-eu
