A FIDESZ ÚJ VÁLASZTÓKERÜLETI BEOSZTÁSA ÉS HATÁSAI
A közelgő országgyűlési választás előtt sok választó számára meglepő lehet, hogy a lakóhelyük ugyanolyan, mint négy éve, mégis egy másik választókerületben kell szavazniuk. A FIDESZ parlamenti többsége 2024 végén átrajzolta az eddigi választási térképet, amely a korábbi három választás során már kialakult formát öltötte.
Budapesten, illetve három vármegyében, például Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyékben változtattak az országgyűlési egyéni választókerületek (oevk) beosztásán. A fővárosban az előző 18 helyett 16 választókerület lesz áprilisban, ami annyit jelent, hogy két fővárosi egyéni képviselő kevesebb nyerheti el a parlamenti mandátumot. Az ellenzék számára ez érzékeny ügy, hiszen 2022-ben a 18 körzetből 17-ben az ellenzék győzelmet aratott, és a legfrissebb közvéleménykutatások alapján a Tiszának komoly esélye van, hogy az összes budapesti körzetet megnyerje.
Az új beosztás a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyomására készült el, mely már a 2022-es választási eredmények után felhívta a jogalkotók figyelmét arra, hogy a választási térkép változtatása elengedhetetlen. Az érvényes jogszabályok értelmében az egyéni választókerületekben maximum 20%-kal lehet eltérés az országos átlaghoz képest, és az aránytalanságok felnagyítása jogsértő. Az utóbbi évtizedben Pest megye népsűrűsége jelentősen megnövekedett, míg Somogy és Tolna megyékben a választópolgárok száma a legnagyobb mértékben csökkent, ez pedig egyértelmű problémát jelent a képviselői mandátumok elosztásánál.
A FIDESZ által érintett területeken a parlament jelentősen keveset módosított. Az erősebben FIDESZ-kötődésű Tolna és Somogy megyék maradtak a korábbi arányok szerint, így itt a választók szavazataihoz kevesebben folyamodhatnak egy-egy mandátum elnyeréséhez. Ezzel szemben Budapest ellenzéki dominanciája arra utal, hogy a fővárosban a képviselők szavazatai nagyobb súllyal bírnak.
Az NVI friss statisztikái azt mutatják, hogy a budapesti választókerületek továbbra is aránytalanok. Például a legkisebb budapesti körzetben, a Budapest 1.-ben, 74 ezer feletti választópolgár él, míg Tolna megyében a választók száma minden körzetben 56-57 ezer között mozog. Az új beosztás célja a FIDESZ politikai pozíciójának erősítése, amelynek eredménye a választási térkép manipulációjára (gerrymandering) utal, amellyel az ellenzéki szavazatok hatása csökkenthető.
Különösen érdekes példát mutat be a Csepel–Soroksár választókerület esete. Az eddigi 17-es választókerület átszervezése során új bázisokat kialakítva próbálják biztosítani a FIDESZ számára előnyösebb pozíciókat. Eselőtt Szabó Szabolcs a körzetben háromszor győzött, míg az új beosztás a Soroksárt egy fideszes vidéken keresztül kényszeríti, ahol a kormánypárti jelölteknek lehet előnyük, mint például Földesi Gyula jelölése.
A választási körzetek módosításának hátterében politikai haszonszerzés áll. Például a Budakeszi központú Pest 2-es körzet újrajátszása révén igyekeznek a FIDESZ jelöltjeit helyzetbe hozni, amely várhatóan az előző választások szavazati arányait is befolyásolja. Az új budapesti körzetek rajza jól mutatja, hogy a politikai érdekérvényesítés mennyire összetett és vitatott része a választási rendszernek.
Mindezek a változások a FIDESZ által megalkotott politikai stratégiát tükrözik, amely nemcsak a választói bázis megtartása, hanem a politikai kontroll illetve dominancia fenntartását célozza meg az ország olyan régióiban, ahol történelmileg nagyobb a FIDESZ-támogatás.
