Tíz PERCEN TÚL IS ZÁRVA TARTHATÓ – DUNAHARASZTIBAN NÉGY SZINTBENI ÁTJÁRÓ IS ÉPÜLT A BUDAPEST–BELGRÁD-VASÚTNÁL
Elkezdődött a tesztüzem a Budapest–Belgrád-vasútvonal főváros mellett található szakaszán, amely Dunaharasztit érinti. Ez a település jelentős bekompon a vasútvonal fejlesztésében, mivel a tervek szerint a vonatok akár 160 km/órás sebességgel is közlekedhetnek. Azonban a város nemcsak az új aluljárót élvezi, hanem négy szintbeni átjáró is megmaradt, amelyeket a próbavonatok zavartalan áthaladása érdekében kordonnal és jelzőőrökkel zártak le.
A hétfői teszt során a Temető utcai vasúti átjárón egy biciklis és egy vasúti őr közötti párbeszéd is tükrözte a helyzet komikusságát és a közlekedők feszültségét. Mindez rámutattm, hogy még a zárások ellenére is van igény a gyors átkelésre, ami a város és az új vasútvonal közötti feszültséget tovább fokozza.
Dunaharaszti, amely a 150-es vasútvonal mentén helyezkedik el, kettévágottá vált az új fejlesztések által. Az évente elvégzett bővítések és korszerűsítések célja az volt, hogy a Budapest–Belgrád-vasútnál a vasúti közlekedés hatékonyságát növeljék. A járműtesztek hétfőn folytatódtak, és ha a vizsgálatok során minden rendben találja a szakértői csapat, február végén elkezdődhet a tehervonat-forgalom. Március közepén pedig várhatóan a személyszállítás is beindul, Lázár János ígérete szerint.
A város fontossága különösen felszínen van, tekintettel arra, hogy a nagy sebességű vonal csak egy aluljárót, más néven külön szintű kereszteződést igényelt. A fennmaradó négy vasúti átjáró sorompós, szintbeni kialakítású, így a közlekedők számára még mindig komoly kihívásokat jelenthet, különösen a reggeli csúcsidőben. A korábbi tapasztalatok alapján az autósok és gyalogosok számára is fejtörést okozott a lezárás.
A mérővonatok, például a Deutsche Bahn leányvállalata, a DB Systemtechnik által működtetett tesztvonat, továbbra is vezette a próbákat. Az ilyen vonatok vizsgálata kulcsfontosságú, mivel Magyarországon nincsenek olyan eszközök, amelyek megfelelően tudnák tesztelni a nagysebességű vonalak kialakítását és működését. A biztonság érdekében sorompók még nem lettek aktiválva a tesztelt időszakban.
A városba látogatók és lakosok észlelték a helyi közlekedés nehézségeit is, különösen a gyalogos- és kerékpáros közlekedők vonatkozásában. A közlekedésbiztonság paradox helyzete figyelmeztet a szintbeni kereszteződések problémáira, amelyeket nemcsak az ottani infrastruktúra, hanem a közlekedési szokások is befolyásolnak. Ezzel együtt az új aluljáró kialakítása nem mindenki számára volt megfelelő, hiszen a helykínálat és a kivitelezés még helyi aggályokat generálhat.
A felújított vasútállomásnál is lots various feladatok zajlanak, a peronok és az állomásépület belső terének kialakítása révén. A várt vonatmenetrend még nem állt össze, de a MÁV-nak eddig már komoly tervei vannak a közlekedés optimalizálására, figyelembe véve a jövőbeli igényeket és az utasok kényelmét.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházása körülbelül ezer milliárd forint értékben valósul meg, ezzel ez a projekt a rendszerváltás óta Magyarország legnagyobb vasúti fejlesztése. Irányelvek és konkretizált menetrend egyelőre nem ismertek, ugyanakkor a vasúti közlekedés korszerűsítése jelentős gazdasági előnyöket is ígér, hiszen a stratégiai cél az áruszállítás és a magyar állam profitja.
