Magyarország lakástulajdonosainak országa és drágulási bajnok
Az Eurostat legfrissebb lakhatási jelentése szerint Magyarország nemcsak a lakástulajdonosok országaként emelkedik ki az Európai Unióban, hanem drágulási rekordot is állít. Mindez a lakhatási válság kontextusában érthető: a kormány különböző intézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet, miközben a saját ingatlanban élők arányát tekintve hazánk a legmagasabb rangsorban szerepel. A 2024-re vonatkozó adatok alapján a magyar háztartások 91,6%-a él saját tulajdonú ingatlanban, ami felette áll az EU átlagának, és csak Romániában és Szlovákiában hasonló ez az arány.
Bár a lakástulajdon aránya figyelemre méltó, a Budapest melletti Boros Tamás megjegyezte, hogy Magyarország gazdasági helyzete is ellentmondásos. A Habitat for Humanity legfrissebb jelentése rávilágít, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó, de nem célzott támogatások jelentik az állami költségvetés legnagyobb kiadásait. Az állam, az 2024-es gazdaságpolitikai akciótervében, a lakhatásra külön figyelmet szentel, különösen a saját lakástulajdon népszerűsítésére.
Túlzsúfoltság Magyarországon
A lakhatási válság mérésében az egyik fontos jellemző a túlzsúfoltság mértéke. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartások 17%-a él túlzsúfolt otthonokban, hazánkban ez az arány 14,6%. Ez komoly előrelépés, hiszen 2010-ben még 47,2%-ot tett ki a túlzsúfolt lakások aránya. Az azonnali javulás hátterében az áll, hogy a magyar statisztikai módszertan 2018-tól kezdve sokkal kedvezőbb képet mutatott a lakóterületek meghatározása kapcsán.
Az Eurostat egy új mérési módszertant vezetett be, amely a konyhákat is lakóterületnek minősítette, amennyiben azok helye meghaladta a négy négyzetmétert. Ezen változtatás következtében a túlszűkös lakáshelyzet drámaian csökkent, ezzel párhuzamosan a magyar kormány lakásépítési programjainak is köszönhető a javulás.
Drágulás az ingatlanpiacon
A lakásárak emelkedése már évek óta folyamatos Magyarországon. 2010 és 2024 között a drágulás mértéke 231% volt, ezzel hazánk a legmagasabb ingatlaninflációt produkálta az EU-ban. Az albérletárak is számottevő emelkedést mutattak, 107%-kal növekedtek, ami szintén a negyedik legnagyobb arány az Európai Unióban.
Az építőipari költségek is követik a trendeket, 2010 óta 172%-kal emelkedtek. Ez a tendencia elérte a 22,7%-os növekedést is 2021 után. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarországi építkezések költségei kiemelkednek az EU többi tagállama közül, ami jelentős piaci feszültségeket generál.
Diszkrimináció lakáskeresés során
Az Eurostat adatai szerint a diszkrimináció aránya Magyarországon a legalacsonyabbak között van az EU-ban, csupán 0,7% a lakáskeresés során tapasztalt esetek arányát tekintve. Az adatok alapján a szegénység által fenyegetett csoportokban már kimutatható az emelkedés, azonban a kormány biztosította intézkedések, mint az Otthon Start és a Lakhatási Tőkeprogram, célja a helyzet javítása.
Összességében a lakhatási helyzet Magyarországon sajátos ellentmondásossággal bír. Míg a lakástulajdonosok aránya és a túlzáfoltság mértéke kedvező képet mutat, a folyamatos drágulás, a piaci nehézségek és a szegénység által fenyegetett lakosság helyzete mind sürgető feladatokat ad a kormánynak a jövőben.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/01/europai-unio-eurostat-lakhatasi-jelentes-2025-lakas
